Zakorenje

Zakorenje
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Bresztovác
Jogállás	falu
Irányítószám	34322
Körzethívószám	(+385) 33
Népesség
Teljes népesség	145 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	195 m
Terület	6,13 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 21′ 58″, k. h. 17° 33′ 07″45.366, 17.552Koordináták: é. sz. 45° 21′ 58″, k. h. 17° 33′ 07″45.366, 17.552
Sablon Wikidata Segítség

Zakorenje falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban és közúton 10 km-re, községközpontjától légvonalban és közúton 3 km-re nyugatra, Szlavónia középső részén, az Orljavától délre, a Pozsegai-hegység északi lejtőin, a Pozsegát Nova Gradiškával összekötő főút mentén fekszik.

Története

A települést 1398-ban („Zokurennia”), 1455-ben („Zakorennya”) és 1504-ben („Zakorenya”) is említik.[2] A török uralom idején muzulmán lakossága volt, akik a felszabadítás során Boszniába távoztak. 1697 körül katolikus horvátok és pravoszláv szerbek települtek ide. 1698-ban „Szakorenye” néven 3 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] A bresztováci uradalomhoz tartozott. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Zakorenje” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Zakorenye” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Zakorenje” néven 36 házzal és 325 katolikus vallású lakossal találjuk.[5] 1857-ben 208, 1910-ben 237 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A falu 1969-ben kapott elektromos áramot. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 187 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[6][7]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
208	212	186	209	231	237	247	272	254	271	258	260	239	231	205	187

Nevezetességei

Szent Márk tiszteletére szentelt temetőkápolnája.

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
3. Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
4. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 752. o.
5. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 31. o. Buda, 1829.
6. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
7. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

• Brestovac község hivatalos honlapja (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. (horvátul)
• Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
• Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Zbornik Povijesnog Drustva Pakrac-Lipik 2017. broj 10. (horvátul)
• Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
• Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)