Gornji Vrhovci

Gornji Vrhovci
A falu bejárata
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Velike
Jogállás	falu
Irányítószám	34330
Körzethívószám	(+385) 33
Népesség
Teljes népesség	8 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	510 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 28′ 26″, k. h. 17° 34′ 08″45.47388889, 17.56888889Koordináták: é. sz. 45° 28′ 26″, k. h. 17° 34′ 08″45.47388889, 17.56888889
A Wikimédia Commons tartalmaz Gornji Vrhovci témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Gornji Vrhovci falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Velikéhez tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 18, közúton 23 km-re, községközpontjától légvonalban 7, közúton 16 km-re északnyugatra, a Papuk-hegység déli lejtőin fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a történelem előtti időkben is lakott volt. A faluról délre fekvő „Selište” nevű határrészén a középső újkőkorszakhoz tartozó Sopot kultúra leletei kerültek elő, míg a „Mali Papuk” nevű lelőhelyen késő bronzkori leleteket találtak. A Selište nevű határrészen állhatott a mai település középkori előzménye, melyet nemcsak a név, hanem az itt talált késő középkori leletek is megerősítenek. Csánki az 1470-ben a Békefi család birtokai között „Poss. Werhowyna” néven említett településsel azonosítja.[2] Ennek lakói valószínűleg még katolikus horvátok voltak. 1523-ban egy heves birtokvita során Kővár tartozékai között említenek egy „Zredycza” nevű falut, melyet a mai Gornji Vrhovcitól nyugatra helyeznek. A török 1532 körül szállta meg ezt a vidéket. A török uralom idején pravoszláv szerbek telepedtek meg itt.

1698-ban „Verhovczi” néven 5 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Verhovczi” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Verhovczi” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Verhovczi” néven 28 házzal, 15 katolikus és 220 ortodox vallású lakossal találjuk.[5] 1857-ben 874, 1910-ben 890 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint egy kivételével teljes lakossága szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 99%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 10 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[6][7]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
251	267	263	293	304	281	260	282	190	204	200	140	88	72	12	10

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
3. Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
4. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 732. o.
5. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 30. o. Buda, 1829.
6. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
7. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

• Velike község hivatalos honlapja (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
• Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
• Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
• A község rendezési terve Archiválva 2020. február 6-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)