hu Gornji %C4%8Cagli%C4%87

	Gornji Čaglić
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Lipik
Jogállás	falu
Irányítószám	34551
Körzethívószám	(+385) 33
	Népesség
Teljes népesség	8 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	330 m
Terület	3,69 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 22′ 23″, k. h. 17° 11′ 42″45.373000°N 17.195000°EKoordináták: é. sz. 45° 22′ 23″, k. h. 17° 11′ 42″45.373000°N 17.195000°E
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Gornji Čaglić falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Lipikhez tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 38, közúton 71 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 19 km-re délkeletre, Nyugat-Szlavóniában a Psunj-hegység területén fekszik. Nyugatról Kovačevac és Gorjni Čaglić, keletről Gornji Rogolji, délről Lještani határolja.

Története

A határában fekvő Gradina nevű lelőhely leleteinek tanúsága szerint területe már a történelem előtti időkben is lakott volt. A térség a középkorban Fejérkő várának uradalmához tartozott, a 16. század közepétől több mint száz évig török uralom alatt állt. A 17. század végétől a török kiűzése után a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Első lakói pravoszláv vlach határőrök voltak, akik mellé később horvátokat is telepítettek. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Chaglics” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Chaglich” néven szerepel.^[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Chaglich” néven összesen 90 házzal, 151 katolikus és 308 ortodox vallású lakossal találjuk.^[3] Donji és Gornji Čaglićot 1880-ig Čaglić néven egységes településként tartották nyilván.

A településnek 1890-ben 156, 1910-ben 194 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adati szerint teljes lakossága szerb anyanyelvű volt. A gradiskai határőrezredhez tartozott, majd a katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 82%-a szerb, 18%-a határozatlan nemzetiségű volt. A délszláv háború során a települést csak a háború végén 1995-ben a Villám hadművelet során foglalták vissza a horvát erők. A szerb lakosság nagy része elmenekült. 2011-ben 19 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása^[4]^[5]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
0	0	0	156	165	194	181	207	194	224	222	172	108	71	25	19

(1857 és 1880 között lakosságát Čaglić néven Donji Čaglićhoz számították.)

Kultúra

A településen 2002 óta működik a KUD Vreteno kulturális és művészeti egyesület. Célja a népdalok, népszokások őrzése, a régi népi élet bemutatása, a régi használati tárgyak, szerszámok, kézműves munkák gyűjtése és megőrzése. Az egyesület rendszeresen tart folklóresteket, melyeket régi ételek készítésével, népszokások bemutatásával színesít.

Jegyzetek

Források

Lipik város hivatalos honlapja (horvátul)
Az első katonai felmérés térképe

További információk

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
Lipik város turisztikai központjának honlapja (horvátul)
Stjepan Benković: Pakrački kraj u XVIII. i XIX. stoljeću Povijesno društvo Pakrac – Lipik 2016. (horvátul)
A község rendezési terve^{[halott link]} (horvátul)

Horvátország-portál
Földrajzportál

[8fac4460c3a42d9fc461f4e7beb489b5c4123c76-1] Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.

[Lipszky-2] Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 90. o.

[3] Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 159. o. Buda, 1829.

[4] - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.

[5] ttp://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

Gornji Čaglić