hu Perenci

	Perenci
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Bresztovác
Jogállás	falu
Irányítószám	34320
Körzethívószám	(+385) 33
	Népesség
Teljes népesség	34 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	260 m
Terület	2,73 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 23′ 42″, k. h. 17° 33′ 47″45.395000°N 17.563000°EKoordináták: é. sz. 45° 23′ 42″, k. h. 17° 33′ 47″45.395000°N 17.563000°E
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Perenci falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 11, közúton 15 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 8 km-re északra, Szlavónia középső részén, Batuljevci és Požeški Brđani között fekszik.

Története

A települést 1435-ben említik, a középkorban a velikei uradalom része volt. A török uralom idején muzulmán lakossága volt, akik 1687-ben a felszabadító harcok elől Boszniába menekültek. A helyükre 1697 körül Boszniából pravoszláv szerbek érkeztek. A 12 betelepült családból 10-nek Bosnjak, vagy Bosanac volt a vezetékneve. Ezek a családok 65 év alatt kihaltak (vagy vezetéknevüket változtatták meg). A 18. században és a 19. században újabb szerb családok költöztek a településre. 1698-ban „Perenczi” néven mint szomszédos település szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. ^[2]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Pereny” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Perenczi” néven szerepel.^[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Perenczi” néven 16 házzal és 144 ortodox vallású lakossal találjuk.^[4] 1857-ben 101, 1910-ben 180 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 91%-a szerb, 9%-a német anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 95%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 42 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása^[5]^[6]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
101	108	97	151	138	180	182	198	173	160	156	135	116	78	66	42

Jegyzetek

Források

Brestovac község hivatalos honlapja (horvátul)
Az első katonai felmérés térképe
Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. (horvátul)
Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)

További információk

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
Zbornik Povijesnog Drustva Pakrac-Lipik 2017. broj 10. (horvátul)
Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)

Horvátország-portál
Földrajzportál

[8fac4460c3a42d9fc461f4e7beb489b5c4123c76-1] Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.

[2] Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása

[Lipszky-3] Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 502. o.

[4] Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 28. o. Buda, 1829.

[5] - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.

[6] ttp://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

Perenci