hu Skenderovci (Bresztov%C3%A1c)

	Skenderovci
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Bresztovác
Jogállás	falu
Irányítószám	34322
Körzethívószám	(+385) 33
	Népesség
Teljes népesség	128 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	178 m
Terület	4,53 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 20′ 06″, k. h. 17° 34′ 30″45.335000°N 17.575000°EKoordináták: é. sz. 45° 20′ 06″, k. h. 17° 34′ 30″45.335000°N 17.575000°E
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Skenderovci (egyértelműsítő lap).

Skenderovci falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 8, közúton 10 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 3, közúton 4 km-re északra, Szlavónia középső részén, az Orljava bal partján fekszik.

Története

Területe már ősidők óta lakott, ezt bizonyítják a határában talált történelem előtti település maradványai. A Skenderovci körüli területet a középkorban Pribinyének nevezték. Történeti források 1251-ben említik először Opos ispán Erzsébet nevű feleségének birtokaként. Szent Márton tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1332-ben és 1335-ben is említik. Pribinye neve ezután is többször szerepel középkori oklevelekben. 1397-ben, 1403-ban , 1445-ben, 1481-ben és 1491-ben nemesi előnevekben, 1443-ban, 1444-ben, 1500-ban és 1506-ban Pozsegavár uradalmának részeként, 1470-ben és 1488-ban pedig Velike várának tartozékai között.^[2] (Nem tudni teljes bizonyossággal, hogy mindig ugyanazon településről van-e szó.) A török uralom idején nem volt lakossága. 1697 körül Boszniából katolikus horvátok érkeztek ide. 1698-ban „Zkenderovczy” néven 20 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.^[3]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Szkenderovacz” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szkenderovacz” néven szerepel.^[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szkenderovacz” néven 19 házzal és 169 katolikus vallású lakossal találjuk.^[5] 1857-ben 122, 1910-ben 221 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 78%-a horvát, 10%-a cseh, 7%-a magyar anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 81%-a horvát, 9%-a jugoszláv, 7%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 187 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása^[6]^[7]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
122	119	103	171	271	221	246	266	242	230	240	213	227	215	221	187

Nevezetességei

Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1795-ben épült a korábbi Szent Anna kápolna helyén. 1995-ben teljesen megújították, ezt követően Franjo Kuharić érsek szentelte fel újra.

Jegyzetek

↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 650. o.
↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 29. o. Buda, 1829.
↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

További információk

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
Zbornik Povijesnog Drustva Pakrac-Lipik 2017. broj 10. (horvátul)
Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)

Horvátország-portál
Földrajzportál

[8fac4460c3a42d9fc461f4e7beb489b5c4123c76-1] Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.

[2] Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.

[3] Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása

[Lipszky-4] Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 650. o.

[5] Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 29. o. Buda, 1829.

[6] - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.

[7] ttp://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

Skenderovci (Bresztovác)