hu Bu%C4%8Dje (Pakr%C3%A1c)

	Bučje
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Pakrác
Jogállás	falu
Irányítószám	34553
Körzethívószám	(+385) 33
	Népesség
Teljes népesség	13 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	360 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 27′ 44″, k. h. 17° 24′ 09″45.462222°N 17.402500°EKoordináták: é. sz. 45° 27′ 44″, k. h. 17° 24′ 09″45.462222°N 17.402500°E
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Bučje (egyértelműsítő lap).

Bučje (1921-ig Buč) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pakráchoz tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 26, közúton 31 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 16, közúton 17 km-re keletre, Nyugat-Szlavóniában, a Pakrácról Pozsegára menő főút mentén fekszik.

Története

Bučje területén valószínűleg már a kőkorszakban emberi település volt. Erre utal az 1889-ben a határában talált kőbalta. A Pakra és az Orljava összefolyásánál fekvő fennsíkon, a Pakrácról Pozsegára menő út mentén már régen útmenti pihenőhely és lóváltó állomás alakult ki. A 17. század végétől a török kiűzése után a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Ide feltehetően a környező falvakból származó pravoszláv vlachok települtek. Az első házak az út mentén épültek fel. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Bucsia” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Bucsje” néven szerepel.^[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Bucsje” néven összesen 23 házzal és 140 ortodox vallású lakossal találjuk.^[3]

1857-ben 13, 1910-ben 60 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 53%-a szerb, 22%-a horvát, 17%-a cseh, 7%-a szlovén anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 91%-a szerb, 7%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború idején kezdettől fogva szerb ellenőrzés alatt volt. A településen a háború idején szerb fogolytábor működött, ahol sok horvát katonát és civilt gyilkoltak meg. (Pontos számuk ma sem ismert. Emlékművük a volt tábor területén áll. A meggyilkoltak egy részének földi maradványait 2013-ban tárták fel.) A tábort még a horvát erők érkezése előtt, 1991. december 13-án kiürítették. A maradék 70 foglyot a stara gradiškai táborba hurcolták. A horvát hadsereg 123. pozsegai és 127. verőcei dandárjának alakulatai az Orkan ’91 hadművelet második szakaszában 1991. december 26-án foglalták vissza. Szerb lakossága nagyrészt elmenekült. Véglegesen 1995 májusában a Villám hadművelettel került horvát kézre az akkor már lakatlan falu. 2011-ben mindössze 17 állandó lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása^[4]^[5]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
13	28	24	49	50	60	36	65	74	123	170	182	145	142	29	17

Nevezetességei

Urunk mennybemenetele tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális templomát 1762-ben építették egy még korábbi templom helyére. A templom, mely a 18. századi pravoszláv templomépítészet egyik értékes példája volt a Pakrácról Pozsegára menő főút déli oldalán állt. Eredetileg Szent Miklós tiszteletére volt szentelve. Ikonosztázán 46 ikon volt látható. 1895-ben az épületet megújították. 1942-ben Szent Száva ünnepén rombolták le az usztasák a közeli parókia épületével együtt. A második világháború után a parókia helyére építették fel a falu közösségi házát. A templom helyére keresztet és emléktáblát állítottak azzal a felirattal, hogy itt állt egykor a pravoszláv templom. Ezen a helyen a védőszent ünnepén ma is minden évben összegyűlnek a helyiek és az innen elszármazottak. Az egyházközség az egykori orvosi rendelő épületét vásárolta meg, melynek egy részében imaházat alakítottak ki.
Az első katonai felmérés térképe a falutól délkeletre, az Orljova északi partja feletti magaslaton „Grad Bucsia” névvel várat jelöl. Ez a vár nem lehet azonos Kővárral, azaz Kamengraddal, mert az jóval keletebbre Kamenski Vučjak falu határában áll. A várhelyen, mely a „Zidine” nevet viseli középkori leletek kerültek elő.

Jegyzetek

Források

Pakrác város hivatalos honlapja (horvátul)
Pakrác turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
Pakrác kulturális emlékei (horvátul)
Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul) ISBN 9789537442071
Az első katonai felmérés térképe
Skd-pakrac.com: Bučje – pravoslavni parohijalni hram Vaznesenja Gospodnjega Archiválva 2019. október 27-i dátummal a Wayback Machine-ben (szerbhorvátul)

További információk

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
Stjepan Benković: Pakrački kraj u XVIII. i XIX. stoljeću Povijesno društvo Pakrac – Lipik 2016. (horvátul)
Pakrác város rendezési terve (horvátul)

Horvátország-portál
Földrajzportál

[8fac4460c3a42d9fc461f4e7beb489b5c4123c76-1] Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.

[Lipszky-2] Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 82. o.

[3] Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 63. o. Buda, 1829.

[4] - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.

[5] ttp://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

Bučje (Pakrác)