Toranj (Pakrác)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Toranj (egyértelműsítő lap).

Toranj
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Pakrác
Jogállás	falu
Irányítószám	34543
Körzethívószám	(+385) 33
Népesség
Teljes népesség	72 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	170 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 29′ 02″, k. h. 17° 07′ 23″45.484, 17.123Koordináták: é. sz. 45° 29′ 02″, k. h. 17° 07′ 23″45.484, 17.123
Sablon Wikidata Segítség

Toranj falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pakráchoz tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 47, közúton 59 km-re, községközpontjától légvonalban 8, közúton 9 km-re északnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Bijela két mellékvize a Postranac és a Miletina-patakok völgye feletti magaslaton fekszik. Nyugatról Strižičevac, északról Kapetanovo Polje, Donja Obrijež és Ploštine, keletről Mali Banovac határolja.

Története

Területe valószínűleg már a középkorban is lakott volt. Ezt látszik igazolni a falutól nyugatra található, feltehetően 14. századi eredetű pravoszláv templom. Gjuro Szabo szerint a templom alatt a Bijela-patak partján várnak is kellett állnia, mely a török veszély esetén a templommal együtt menedékül is szolgált. A térség a középkorban Fejérkő várának uradalmához tartozott, a 16. század közepétől több mint száz évig török uralom alatt állt. A 17. század végétől a török kiűzése után a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Első írásos említése 1698-ban „Torany” alakban a török uralom alól felszabadított települések összeírásában történt.[2] Első lakói pravoszláv vlach határőrök voltak. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Toran” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Thoran” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Thoran” néven összesen 47 házzal, 121 katolikus és 269 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]

A településnek 1857-ben 255, 1910-ben 685 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 45%-a szerb, 30%-a magyar, 17%-a német, 6%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 69%-a szerb, 12%-a horvát, 5%-a olasz, 4%-a magyar nemzetiségű volt. 1991. szeptember 7-én a falut elfoglaló szerb erők 12 horvát nemzetiségű lakost öltek meg. A horvátok október 9-én foglalták vissza a települést.[5] 2011-ben 75 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[6][7]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
255	427	470	639	698	685	699	723	598	561	527	434	348	292	86	75

Nevezetességei

• A falutól mintegy egy kilométerre nyugatra magányosan áll Szent Pantelejmon tiszteletére szentelt pravoszláv temploma.[8] A templomról a szakirodalomban előszört Gjuro Szabo írt, aki szerint az 1920-as években Toranj lakossága le akarta azt botani, hogy építőanyagát a faluban építendő új templomhoz használja fel. (A templom végül megmenekült a lebontástól.) Már ő is megállapította, hogy a templom gótikus stílusú és még a török hódítás előtt épült. Utána több történész (Ljubo Karaman, Anđela Horvat és Zorislav Horvat) is írt a templomról megemlítve, hogy gótikus épület, de írásos források hiányában építésének ideje nem ismert. Slobodan Mileusnić arra a következtetésre jutott, hogy a templom egy még régebbi épület alapjaira épült. Amikor 1986-ban megkezdődtek a konzerválási munkák az épület egy tágas dombtetőn, nehezen megközelíthető helyen, teljesen lepusztult, elhagyatott és állapotban állt. Míg a falu neve 1698-ban már felbukkan, a templomot csak a 18. században említik először. Valószínű, hogy a templomot pakráci nemesek építtették a 14. században. A török kiűzése után a templomot a betelepülő pravoszlávok vették birtokba. Első említésekor 1757-ben Szent Pantalejmonnak szentelték. A délszláv háború után környéke növényzettel volt benőve. Az újabb feltárások csak a háború után kezdődtek, ennek során az épület 1994-ben új tetőzetet kapott.
• A faluban áll az ugyancsak Szent Pantelejmon tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális templom. A templomot 1931-ben építették, 1989-ben megújították. 1992-ben a délszláv háborúban aknatalálatoktól súlyos sérüléseket kapott.

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Mažuran, Ive: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. Academia Scientiarum et Artium Slavorum Meridionalium, 1966. (Hozzáférés: 2019. január 19.)(horvátul)
3. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 681. o.
4. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 30. o. Buda, 1829.
5. Wolfline.eoldal.hu: Horvátországi hadszínterek - Nyugat-Szlavónia. [2018. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 4.)
6. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
7. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
8. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-417.

Források

• Pakrác város hivatalos honlapja (horvátul)
• Pakrác turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• Pakrác kulturális emlékei (horvátul)
• Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071
• Az első katonai felmérés térképe

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Stjepan Benković: Pakrački kraj u XVIII. i XIX. stoljeću Povijesno društvo Pakrac – Lipik 2016. (horvátul)
• Pakrác város rendezési terve (horvátul)