Ivandol (Bresztovác)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Ivandol (egyértelműsítő lap).

Ivandol
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Bresztovác
Jogállás	falu
Irányítószám	34322
Körzethívószám	(+385) 33
Népesség
Teljes népesség	103 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	240 m
Terület	2,97 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 20′ 32″, k. h. 17° 30′ 30″45.34222222, 17.50833333Koordináták: é. sz. 45° 20′ 32″, k. h. 17° 30′ 30″45.34222222, 17.50833333
Sablon Wikidata Segítség

Ivandol (1981-ig Ivan-Dol, régi magyar neve Ivánvölgye) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban és közúton 13 km-re, községközpontjától légvonalban és közúton 7 km-re nyugatra, Szlavónia középső részén, a Pozsegai-hegység északi lejtői alatt, az Orljavica mentén fekszik. Áthalad rajta a Pozsegát Nova Gradiškával összekötő főút.

Története

A határában, a falutól délre a Babje gore egyik kiemelkedő platójának északkeleti részén talált régészeti leletek tanúsága szerint itt már a történelem előtti időkben is település állt. Ókori és középkori épületek maradványai is előkerültek itt. A talajszondázás során kőből épített alapfalakat találtak, melyek valószínűleg annak a 12. századi templomnak az alapjai, melyet Borics bán építtetett Szűz Mária tiszteletére Odolya nevű birtokán, melynek neve fennmaradt a település mai nevében. A települést 1422-ben („Iwanuelge”), 1428-ban („Iwanuelege”), 1442-ben (Iwanwelgh), 1454-ben („Iwanodol”) és 1486-ban is említik. Orjava várához, ezen belül az odolyai uradalomhoz tartozott.[2] 1698-ban „Ivandol” néven 4 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] Ezután a bresztováci uradalomhoz tartozott.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Ivan-Doll” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Ivandol” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Ivandol” néven 22 házzal és 191 katolikus vallású lakossal találjuk.[5] 1857-ben 141, 1910-ben 267 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint egy magyar kivételével teljes lakossága horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Iskolája 1940-ben nyílt meg. A falu 1970-ben kapott elektromos áramot. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 139 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[6][7]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
141	159	166	203	248	267	251	275	257	262	209	182	162	165	131	139

Nevezetességei

• Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1967-ben épült. 2006-2007-ben új templomot építettek.

• A „Njive” nevű lelőhelyen egy valószínűleg középkori rotundának a maradványai találhatók, amelyet valószínűleg a 12. század második felében építettek román stílusban. A környező temető a 13. és 16. század között működött, a legkésőbbi temetés a 18. században történt. Az épületmaradványokat 15. vagy 16. századi kőfalak övezik. A leletek a hely használatának középkortól fogva az újkorban való használatának hosszú folytonosságát jelzik.[8]

Oktatás

Iskoláját 1940-ben nyitották meg, 1971-ben felépült az új iskolaépület.

Egyesületek

Önkéntes tűzoltóegyletét 1956-ban alapították.

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
3. Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
4. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 265. o.
5. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 27. o. Buda, 1829.
6. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
7. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
8. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7276.

Források

• Brestovac község hivatalos honlapja (horvátul)
• Bus.hr: A község nevezetességei
• Az első katonai felmérés térképe
• Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. (horvátul)
• Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
• Zbornik Povijesnog Drustva Pakrac-Lipik 2017. broj 10. (horvátul)
• Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
• Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka