Pozsegamindszent

Pozsegamindszent (Sesvete)
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Pleterniceszentmiklós
Jogállás	falu
Irányítószám	34312
Körzethívószám	(+385) 33
Népesség
Teljes népesség	107 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	170 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 20′ 28″, k. h. 17° 49′ 44″45.341, 17.829Koordináták: é. sz. 45° 20′ 28″, k. h. 17° 49′ 44″45.341, 17.829
A Wikimédia Commons tartalmaz Pozsegamindszent témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Pozsegamindszent (horvátul: Sesvete, 1991-ig Sesvete Požeške) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 12, közúton 19 km-re északkeletre, községközpontjától 7 km-re északkeletre, a Pozsegai-medencében, a Pletericeszentmiklósról Kutjevóra vezető út mentén, Ćosinac és Gradac között fekszik.

Története

A település és a Mindenszentek tiszteletére szentelt temploma a középkorban 1332-ben a pápai tizedjegyzékben tűnik fel először. 1469-ben „Poss. Mindzenth”, 1489-ben „Mendzenth” alakban találjuk a korabeli oklevelekben. Az orbovai Jakus család birtoka volt. 1474-ben papját „plebanus de Mendzenth” néven említik.[2] Engel Pál a mai Sesvete közelébe a Vrbova-patak mellé helyezi a középkori Orbovát.[3]

A török uralom idején valószínűleg muzulmán hitre tért horvátok lakták, akik a török kiűzésével Boszniába menekültek. Ezután néhány évig kihalt volt a falu, majd 1697 körül Boszniából katolikus horvát családok települtek ide.[4] 1698-ban „Szezvete” néven 6 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[5] 1730-ban 21, 1746-ban 12 ház állt a településen.[4]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Szeszvete” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szeszvete” néven szerepel.[6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szeszvete” néven 22 házzal, 178 katolikus vallású lakossal találjuk.[7] A 19. század második felében a szerbek mellé horvát, cseh és szlovák családok is érkeztek.

A településnek 1857-ben 145, 1910-ben 239 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 93%-a horvát, 4%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 128 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[8][9]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
145	164	184	196	241	239	258	287	282	275	238	187	156	137	130	128

Nevezetességei

A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma[10] középkori eredetű. Már 1332-ben szerepel a pápai tizedjegyzékben, de pontos építési ideje ismeretlen. A középkori templomból csak az alapok és a harangtorony maradt meg, melyet a török valószínűleg őrtoronynak hagyott meg. A templomot a török kiűzése után 1700 körül barokk stílusban kőből és téglából építették újjá. Egyhajós épület félköríves apszissal. A harangtornyot az új homlokzatba illesztették, az északi falhoz pedig sekrestyét építettek. A hajó síkmennyezetű, míg a szentélyt stukkókkal díszített baldachinos boltozat fedi. Orgonája 1883-ban épült Heferer mester zágrábi műhelyében. Nyolc regiszteres, egy manuálos hangszer, kiváló mestermunka. 1882-ben aranyérmet nyert a trieszti kiállításon.

Oktatás

A településen a pleternicai elemi iskola területi iskolája működik.

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
3. Engel Pál: Pozsega megye (kézirat)
4. Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
5. Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
6. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 645. o.
7. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 29. o. Buda, 1829.
8. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
9. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
10. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-405.

Források

• Pleternica város hivatalos oldala (horvátul)
• Pleternica turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
• Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
• Pleternica kulturális emlékei (horvátul)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
• Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
• Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) (horvátul)
• Konzervatorska podloga Park prirode Papuk^[halott link] (horvátul)