Treštanovci

Treštanovci
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Jakšić
Jogállás	falu
Irányítószám	34308
Körzethívószám	(+385) 33
Népesség
Teljes népesség	176 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	172 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 22′ 44″, k. h. 17° 44′ 02″45.379, 17.734Koordináták: é. sz. 45° 22′ 44″, k. h. 17° 44′ 02″45.379, 17.734
Sablon Wikidata Segítség

Treštanovci falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Jakšićhoz tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 7, közúton 9 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 4 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Pozsegai-medencében, Ramanovci és Eminovci között fekszik.

Története

A település északi határában található „Gradina” nevű lelőhely régészeti leleteinek tanúsága szerint itt már a római korban település volt. A régészeti feltárások 1972-ben kezdődtek a területen. Ezek során késő római temetőre bukkantak. A sírokból kerámia és üvegtárgyak, ékszerek mellett Valens, Constans és Constantinus császárok pénzei kerültek elő. A temetőtől északkeletre, római villa alapfalaira találtak. A 4. századból származó késő római sírok leletanyagának elemzése után a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy az itt eltemetettek részben az ókori forrásokban „Incerum” néven említett település romanizált őslakosságához, részben pedig a 4. században érkezett vegyes, alánokból, keleti gótokból és hunokból álló lakossághoz tartoztak.[2] A római település közelségét megerősítették a 2006-ban folytatott feltárások, melyek során vízvezetékkel, központi fűtéssel ellátott, mozaikokkal és freskókkal díszített, fürdővel rendelkező luxusvilla maradványait tárták fel.

A mai település már a középkorban is létezett, 1299-ben „terras comitis Tristani” alakban szerepel a pozsegai káptalan levéltárában található Farkas fia Záh adománylevelében.[3] A Trešćanović család valószínűleg a településről kapta a nevét és nem fordítva. A környék településeivel együtt 1537-ben foglalta el a török. A török korban a katolikus horvátok és a muzulmánok mellé Boszniából pravoszláv szerbek érkeztek. 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban „Trescsinovacz” néven 15 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[4] A muzulmán lakosság Boszniába távozott. Néhány év múltán a félig üres faluba 10 szerb család települt be. Ezek nagy része ugyan nemsokára kihalt, de két család utódai ma is itt élnek. 1702-ben 17, 1760-ban 36 ház állt a településen.[5] A velikei uradalomhoz tartozott. A 18. században pravoszláv parókia és iskola működött a településen.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Trestanovacz”néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Tresztanovczi” néven szerepel.[6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Tresztanovcze” néven 60 házzal, 27 katolikus és 449 ortodox vallású lakossal találjuk.[7] A 19. század közepétől a megmaradt horvátok és szerbek mellé csehek és németek települtek be.

1857-ben 133, 1910-ben 341 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 50%-a horvát, 37%-a szerb, 6%-a német, 4%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 44-44%-a horvát és szerb nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 257 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[8][9]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
133	173	163	210	287	341	354	424	359	395	421	363	326	299	277	257

Nevezetességei

• Gradina régészeti lelőhely.
• Urunk mennybemenetele tiszteletére szentelt pravoszláv templomát a második világháborúban lerombolták. Újjáépítése 1983 és 1984 között történt.

Oktatás

A településen a jakšići elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Željka Bedić-Mario Novak-Mario Šlaus: Antropological analysis of the human skeletal remains from the late antique necropolis of Tekić-Treštanovačka Gradina near Požega. Arh. rad. rasp. 17 (2013) str. 301-320. (angolul)
3. Engel Pál: Pozsega megye 34. (kézirat)
4. Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
5. Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
6. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 694. o.
7. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 30. o. Buda, 1829.
8. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
9. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

• A község hivatalos honlapja (horvátul)
• A jakšići Szent Borbála plébánia honlapja Archiválva 2018. január 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
• Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) (horvátul)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2018. augusztus 26-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Pozsega turisztikai irodájának oldala (horvátul)
• Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
• Konzervatorska podloga Park prirode Papuk^[halott link] (horvátul)
• Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
• Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)