Kapronca (Pleterniceszentmiklós)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Kapronca (egyértelműsítő lap).

Kapronca (Požeška Koprivnica)
A falu Poloje felőli bejárata.
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Pleterniceszentmiklós
Jogállás	falu
Irányítószám	34310
Körzethívószám	(+385) 33
Népesség
Teljes népesség	199 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	120 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 15′ 14″, k. h. 17° 44′ 28″45.254, 17.741Koordináták: é. sz. 45° 15′ 14″, k. h. 17° 44′ 28″45.254, 17.741
A Wikimédia Commons tartalmaz Kapronca témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Kapronca (horvátul: Požeška Koprivnica, 1981-ig Koprivnica Požeška) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 10, közúton 20 km-re délkeletre, községközpontjától 7 km-re délnyugatra, a Pozsegai-hegység délkeleti részén, két erdős magaslat közötti szűk völgyben, a Potočina (Lučice) és Čapljak-patakok összefolyásánál fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a történelem előtti időben is lakott volt. Ezt igazolják a „Ječmišće” nevű lelőhely leletei. A Nova Kapela – Pozsega gázvezeték nyomvonalán 2009. május 18. és 30. között megelőző régészeti feltárásokat végeztek a nova gradiškai városi múzeum munkatársai Marija Mihaljević vezetésével. A feltárások során a Nova Kapela – Pleternica vasútvonaltól és a Jezerac-erdőtől keletre, Komorica és Kapronca közötti szántóföldön, a „Ječmišće” nevű lelőhelyen a neolitikumból és a késő bronzkorból származó leleteket találtak. A lelőhelyet sajnálatos módon a hosszú ideig tartó mezőgazdasági művelés majdnem teljesen megsemmisítette.[2]

A település nevét 1331-ben említik először „Poss. Alsokoproncha”, illetve „Olkoproncha” alakban. Ekkor már feltehetően birtokmegosztás révén két részre Alsó- és Felsőkaproncára oszlott. 1341-ben másik része „Felsewkaproncha” néven, a falu 1415-ben „Poss. Kaproncha” alakban szerepel a korabeli forrásokban. Ez utóbbi említésekor fele részben a Garai, fele részben az Orbovai család birtokában volt.[3] A falu plébániáját és Drakon nevű papját az 1335-ös pápai tizedjegyzék is megemlíti. 1341. augusztus 17-én Ambrus fiait István pilisi ispánt és Miklóst vezetik be Felsőkapronca birtokába. A dokumentumból kiderül, hogy a birtok egy részét „Aporketeluke” néven ismerik. 1415-ben Kaproncát addigi birtokosai a Csó nembeli István és Miklós a birtokot zálogba adták Garai Jánosnak. 1439-ben a birtok egy része néhai Tamási János fiai László és Henrik tulajdonába került.[4]

A települést 1536 körül foglalta el a török és 150 évig török uralom alatt volt. Az 1545-ös török defterben nem szerepel. Ezen a részen „Dolci Varoš”, „Zagorovci” és „Adorjanovci” településeket említenek ekkor.[5] A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban „Koprivnik” néven 9 portával a hajdútelepülések (pagus haidonicalis) között szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[6] 1760-ban 47 ház állt a településen.[5] A falu a 18. századig a völgy szűkebb, felső részén feküdt, csak ezután költözött a mai helyére.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Koprivnicza” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Koprivnicza” néven szerepel.[7] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Koprivnicza” néven 36 házzal, 141 katolikus és 80 ortodox vallású lakossal találjuk.[8]

1857-ben 202, 1910-ben 458 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 65%-a horvát, 35%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 88%-a horvát, 5%-a szerb nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 246 lakosa volt. A településen templom, iskola, tűzoltószerház található.

Lakossága

Lakosság változása[9][10]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
202	233	191	233	339	458	482	474	503	546	496	506	452	342	328	246

(1991-ig az azóta különvált Poloje lakosságával együtt.)

Nevezetességei

A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a pleternicai plébánia filiája.

Oktatás

A településen a pleternicai elemi iskola területi iskolája működik.

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Hrvatski arheološki godišnjak, 6/2009.
3. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
4. Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine.
5. Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
6. Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
7. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 334. o.
8. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 27. o.
9. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
10. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

• Pleternica város hivatalos oldala (horvátul)
• Pleternica turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
• Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
• Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
• Hrvatski arheološki godišnjak, 6/2009

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• Pleternica kulturális emlékei (horvátul)