Sovski Dol

Sovski Dol
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Cseglény
Jogállás	falu
Irányítószám	34350
Körzethívószám	(+385) 34
Népesség
Teljes népesség	66 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	190 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 18′ 04″, k. h. 18° 01′ 59″45.301, 18.033Koordináták: é. sz. 45° 18′ 04″, k. h. 18° 01′ 59″45.301, 18.033
Sablon Wikidata Segítség

Sovski Dol falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Cseglényhez tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 27, közúton 35 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 9 km-re délkeletre, a Dilj-hegység területén, a Pozsegát Diakovárral összekötő 38-as számú főút mentén Hrussóvölgy és Paka között, a Sovski-patak partján fekszik. Közelében 430 méteres magasságban található a Sovsko jezero nevű hegyi tó.

Története

A „Degman” és „Busnovac” régészeti lelőhelyen talált paleolitikumi és mezolitikumi leletek tanúsága szerint területe már az őskorban lakott volt.

Sovski Dol középkori létezésének nincs nyoma, bár a név Buturac szerint már a török uralom előtti időben is többször felbukkan több település (Dvorišće, Završje) földrajzi nevei között is. A térséget 1532 körül foglalta el a török és több, mint 150 évig török uralom alatt volt. A falu az 1545-ös török defterben 16 házzal szerepel.[2] A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban „Szolskidol” néven 10 portával szerepel a török uralom alól felszabadított települések összeírásában. [3] 1702-ben 24, 1746-ban 42 ház állt a településen.[2]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Sovski Doll” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sovskidol” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szovszkidol” néven 65 házzal, 568 katolikus vallású lakossal találjuk.[5]

1857-ben 410, 1910-ben 696 lakosa volt a településnek. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 94%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 121 lakosa volt. Közösségi háza van.

Lakossága

Lakosság változása[6][7]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
410	463	359	445	473	696	650	811	811	768	644	540	330	205	155	121

Nevezetességei

• Szent Máté apostol tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája.
• A Dilj-hegység északi lejtőjén közvetlenül a hegység fővonulatát alkotó Mlakino Brdo és Jurje Brdo alatt 430 méteres magasságban található tó a Sovso jezero. A tó egy kis mélyedésben található, keletről és északkeletről erdők (tölgy, gyetyán és bükk), nyugatról és délről legelők és szántók határolják. Keletről a Jezero Brdo magaslat határolja. Északnyugatról a mélyedés nyitott, erre volt a tó lefolyása. Egykor egy nagybirtok épületei, gyümölcsösök és szőlők voltak itt. A tó területe 3600 m2, legnagyobb mélysége 8-10 méter. Partjain nád és gyékény nőtt. A tavat bővizű forrás táplálja, melyet jól mutatnak a délkeleti részén látható erős áramlások. A tavat viszonylag kicsi területe miatt nem tekinthetjük ornitológiai rezervátumnak, de ökológiai szempontból fontos menedékként az ott fészkelő vízimadarak számára. A tóban a halak közül csak kárászok élnek. A táj szépsége, a növény és állatvilág sokszínűsége vonzza a turistákat és ideális célpontja az iskolai kirándulásoknak is.

Oktatás

A településen a cseglényi elemi iskola területi iskolája működik.

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
3. Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 290. oldal.
4. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 603. o.
5. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 29. o.
6. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
7. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

• A község hivatalos oldala (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
• Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása (horvátul)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• A község rendezési terve Archiválva 2022. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)