Trenkfalva

Trenkfalva (Trenkovo)
A Trenk-kastély
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Velike
Jogállás	falu
Irányítószám	34330
Körzethívószám	(+385) 33
Népesség
Teljes népesség	672 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	180 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 24′ 11″, k. h. 17° 39′ 47″45.403055555556, 17.663055555556Koordináták: é. sz. 45° 24′ 11″, k. h. 17° 39′ 47″45.403055555556, 17.663055555556
A Wikimédia Commons tartalmaz Trenkfalva témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Trenkfalva (horvátul: Trenkovo) falu Horvátországban a Pozsegai-medencében, közigazgatásilag Velike község részét képezi. Földrajzilag Velike és Pozsega között található.

Történelme

A település határában előkerült régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskor óta lakott volt. a legrégebbi leleteket 2020-ban a vízvezeték építésének nyomvonalán, a „Međuputi” lelőhelyen fedezték fel. Ezen a mezőgazdasági területen az újkőkorszak korai időszakában virágzott Starčevo-kultúra egykori településének régészeti maradványait találták meg. A lelőhely az őskortól a középkorig szinte folyamatosan lakott volt.[2] Ugyancsak 2020-ben, a Velika - Pozsega vízellátó rendszer kiépítése során fedezték fel a „Kamenjača”[3] és „Stojanovac”[4] régészeti lelőhelyeket, ahol a kőrézkor középső időszakában virágzott Lasinja-kultúra településmaradványait találták meg. A leletek között kerámia edények töredékei, valamint különböző kőtárgyak, kőszerszámok, őrlőkövek és mikrolitok kerültek elő. A vaskort a „Međuputi” lelőhelynek a La Tène-kultúrához tartozó leletei képviselik, de találtak itt ókori és középkori településmaradványokat is.

Maga Trenkfalva ősi település, de középkorból nincs írásos adat a létezésére. A török uralom idején muzulmán hitre áttért horvátok lakták, akik valószínűleg 1687-ben Boszniába távoztak. A helyükre 1697 körül az ország északkeleti részéről és Boszniából katolikus horvátok érkeztek. A falut Szent Demeternek szentelt templomáról Mitrovicának nevezték el.[5] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Mitrovicza” néven látható. Csak 1912-ben vette fel hivatalosan a Trenkfalva (Trenkovo) nevet, báró Trenk Ferenc (Franz von der Trenck) birtokos tiszteletére, aki a településen található Trenk-kúriában élt és alkotott. A Jókai Mór A két Trenk című regényéből „a magyar Trenk” néven ismert történelmi személyiség élete több ponton is összeforrt a településsel. Hajdúival együtt a térségben mint hőst tisztelik.

Nevezetességek

• A Trenk-kastély[6] egyemeletes épület, amelyet jóval Trenk Ferenc halála után 1819-ben emeltek barokk-klasszicista stílusban. Hosszúkás, téglalap alaprajzú épület, főhomlokzatán nagyméretű terasszal, az udvari homlokzaton pedig rizalittal. Az épületet manzárdtető fedi. A kastély a park közepén található, amely fontos kertépítészeti emlék. A parkban a kastélyhoz tartozó melléképületek vannak.

• Trenk-emlékfa, tölgyfa a kastély kertjében, amely alatt a báró hajdan jobbágyai fölött törvénykezett.

Népesség

Lakosság változása[7][8]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
346	315	288	336	496	600	577	488	581	662	692	758	789	823	818	799

• 1910-ben 600 lakosából 102 magyar (17,0%) és 429 horvát (71,5%) volt
• 1960-ban 692 lakosa közül 651 horvát (94,1%), 33 szerb (4,8%) és 2 magyar (0,3%) volt
• 1991-ben 823 lakosából 771 horvát volt (93,7%). Magyarok már nincsenek.

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-6322.
3. Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-6321.
4. Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-6324.
5. Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
6. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-418.
7. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
8. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

• http://jupiter.elte.hu/aaacikkek2/036pozsega.htm^[halott link]
• Velike község hivatalos honlapja (horvátul)
• Bus.hr: A község nevezetességei (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)