hu Gradpatak

	Gradpatak (Ratkovica)
	A falu bejárata.
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Pleterniceszentmiklós
Jogállás	falu
Irányítószám	34315
Körzethívószám	(+385) 33
	Népesség
Teljes népesség	156 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	105 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 13′ 45″, k. h. 17° 43′ 15″45.229167°N 17.720833°EKoordináták: é. sz. 45° 13′ 45″, k. h. 17° 43′ 15″45.229167°N 17.720833°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Gradpatak témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Gradpatak (horvátul: Ratkovica) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 11, közúton 22 km-re délkeletre, községközpontjától 10 km-re délnyugatra, a Pozsegai-hegység délkeleti részén, az Orljava jobb partján fekszik.

Története

A települést 1275-ben Erzsébet királyné oklevelében említik először „Gradpotok” alakban.^[2] 1341-ben „Terra Grad potoka” néven szomszédos birtokként szerepel abban az oklevélben, melyben a szomszédos Alsókomorica Felsőkaproncával együtt Ambrus fia István pilisi ispáné és Miklós nevű testvéréé lett.^[3] Nemesi nevekben is többször szerepel, a Garai család birtoka volt.

A települést 1536 körül foglalta el a török és 150 évig török uralom alatt volt. A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. A határőrség megszervezése után a gradiskai határőrezredhez tartozott. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Ratkovicza” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Ratkovicza” néven szerepel.^[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Ratkovicza” néven 47 házzal, 50 katolikus és 199 ortodox vallású lakossal találjuk.^[5]

1857-ben 192, 1910-ben 259 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 79%-a szerb, 15%-a horvát anyanyelvű volt. A katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 47%-a horvát, 40%-a szerb nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 224 lakosa volt. Temploma, iskolája, kultúrháza van.

Lakossága

Lakosság változása^[6]^[7]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
192	230	211	253	258	259	273	320	270	360	446	345	337	320	272	224

Nevezetességei

Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt kápolnáját^[8] még a török hódítás előtt a ferencesek építették gótikus stílusban. Fennmaradását annak köszönheti, hogy egy magaslat tetején fekszik, így a törökök őrtoronyként használták. Az eredeti templomból számos gótikus részlet maradt fenn, így a gótikus ablakok, a csúcsíves kapuzat és a későgótikus falfestmények részletei. Egyhajós épület félköríves szentéllyel.

Oktatás

A településen a pleternicai elemi iskola területi iskolája működik.

Jegyzetek

↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
↑ Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine.
↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 552. o.
↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 161. o.
↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-414.

Források

További információk

A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)

Horvátország-portál
Földrajzportál

[8fac4460c3a42d9fc461f4e7beb489b5c4123c76-1] Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.

[2] Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.

[3] Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine.

[Lipszky-4] Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 552. o.

[5] Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 161. o.

[6] - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.

[7] ttp://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

[8] Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-414.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

Gradpatak