Doboka (Cseglény)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Doboka (egyértelműsítő lap).

Doboka (Duboka)
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Cseglény
Jogállás	falu
Irányítószám	34350
Körzethívószám	(+385) 34
Népesség
Teljes népesség	38 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	235 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 23′ 17″, k. h. 17° 58′ 26″45.388, 17.974Koordináták: é. sz. 45° 23′ 17″, k. h. 17° 58′ 26″45.388, 17.974
Sablon Wikidata Segítség

Doboka (horvátul: Duboka) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Cseglényhez tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 24, közúton 30 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 8 km-re északnyugatra, a Pozsegai-medence szélén, a Krndija-hegység déli lejtőin, a Cseglényről Nekcsére menő úttól keletre fekszik.

Története

A határában talált régészeti leletek tanúsága szerint területe már a történelem előtti időben lakott volt. A falu neve még 1250-ben pataknévként bukkan fel először abban az oklevélben, melyben IV. Béla király a Sudan nembeli Ábrahám fiának, Joanca comesnek kérésére megerősíti őt és örököseit a Pozsega megyei „Welica”, „Cheglyn”, „Bucola” és „Bedech” nevű földek birtokában. Az okiratban a patak neve „venit ad alios duos rivulos, qui dicuntur Dobouca et Chuynna” szövegösszefüggésben található. [2] [3] A Doboka név úgy tűnik, hogy előbb volt pataknév és onnan tevődött át a településre. A települést 1413-ban említik először „Felseudoboka” és „Alsodoboka” néven. 1499-ben „Felsewdoboka” és „Alsodoboka” alakban találjuk. A gradistyei uradalomhoz tartozott. [4] A középkorban többnyire a Szécsi család birtoka volt. A települést 1532 körül foglalta el a török és több, mint 150 évig török uralom alatt volt. Ebben az időszakban Boszniából pravoszláv szerb családok települtek ide. A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól.

1698-ban 9 portával szerepel a török uralom alól felszabadított települések összeírásában. [5] 1690-ben 5, 1702-ben 15, 1773-ban 13 ház állt a településen. [6]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Duboka” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Duboka” néven szerepel. [7] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Duboka” néven 28 házzal, 171 ortodox vallású lakossal találjuk. [8]

1857-ben 206, 1910-ben 362 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 91%-a szerb, 7%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 90%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 64 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[9][10]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
206	226	195	272	305	362	318	395	249	254	260	230	177	130	72	64

Nevezetességei

Pravoszláv haranglába.

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I. kötet 2. füzet.
3. Engel Pál: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Pozsega megye. (kézirat)
4. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
5. Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 287. oldal.
6. Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
7. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 156. o.
8. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 25. o.
9. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
10. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

• A község hivatalos oldala (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
• Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
• Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I. kötet 2. füzet
• Engel Pál: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Pozsega megye. (kézirat)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• A község rendezési terve Archiválva 2022. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)