Čečavački Vučjak

Čečavački Vučjak
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Bresztovác
Jogállás	falu
Irányítószám	34320
Körzethívószám	(+385) 33
Népesség
Teljes népesség	20 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	254 m
Terület	5,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 23′ 06″, k. h. 17° 28′ 48″45.385, 17.48Koordináták: é. sz. 45° 23′ 06″, k. h. 17° 28′ 48″45.385, 17.48
Sablon Wikidata Segítség

Čečavački Vučjak falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 15, közúton 17 km-re, községközpontjától légvonalban 9, közúton 11 km-re nyugatra, Szlavónia középső részén, a Psunj-hegység lejtőin, a Brod-patak partján fekszik.

Története

Az 1991-ben meggyilkoltak emlékműve

A települést 1279-ben „Wlchyak” alakban egy „Yelseucha” nevű birtok szomszédjaként említik először abban az okiratban, melyben a Borics nembeli Zavida fia Gergely elcseréli itteni birtokát a rudinai apátság egyik birtokával. A rudinai bencés apátság uradalmához tartozott. A falunak török uralom idején muzulmán lakossága volt, akik a felszabadítás során Boszniába távoztak, majd Boszniából érkezett pravoszláv vlachok telepedtek meg itt. 1698-ban „Vucsiak” néven 11 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[2] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Vucsiak” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Vuchiak” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Vuchiak” néven 46 házzal és 382 ortodox vallású lakossal találjuk.[4] 1857-ben 331, 1910-ben 254 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 89%-a szerb, 11%-a olasz anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Az áramot 1967-ben vezették be a településre. 1991-ben lakosságának 85%-a szerb nemzetiségű volt. A horvátországi háború során 1991. október 29-én a Horvát Hadsereg lakosságát elűzte, az otthonmaradt, többnyire idős embereket lemészárolták.

Bővebben: Pozsega környéki mészárlások

2011-ben 23 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[5][6]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
331	347	290	151	214	254	223	270	256	252	229	193	146	127	4	23

Nevezetességei

Középkori templomának romjai 1702-ben még látszottak.

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
3. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 746. o.
4. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 30. o. Buda, 1829.
5. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
6. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

• Brestovac község hivatalos honlapja (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. (horvátul)
• Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
• Zbornik Povijesnog Drustva Pakrac-Lipik 2017. broj 10. (horvátul)
• Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
• Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka