Gornja Šumetlica
Gornja Šumetlica falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pakráchoz tartozik. FekvésePozsegától légvonalban 32, közúton 42 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 14 km-re keletre, Nyugat-Szlavóniában, a Psunj-hegység északi völgyében, a Pakra jobb oldali mellékvize, a Šumetlicka-patak partján fekszik. TörténeteA település területe már ősidők óta lakott, ezt bizonyítják a határában a „Selište” nevű részen előkerült történelem előtti település maradványai. Šumetlica első írásos említése 1698-ban „Sumechicza” alakban 28 portával a török uralom alól felszabadított települések összeírásában történt.[2] A 17. század végétől a török kiűzése után a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Ide Boszniából pravoszláv vlachok érkeztek. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Šumetlicza” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sumetlicza” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Sumetlicza” néven összesen 62 házzal, 46 katolikus és 402 ortodox vallású lakossal találjuk.[4] 1857-ben 210, 1910-ben 300 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 86%-a szerb, 7%-a jugoszláv nemzetiségű volt. A délszláv háború idején kezdettől fogva szerb ellenőrzés alatt volt. A horvát hadsereg az Orkan ’91 hadművelet második szakaszában 1991. december 26-án foglalta vissza. Szerb lakossága nagyrészt elmenekült. 2011-ben 65 lakosa volt. Lakossága
(1869-ben és 1880-ban Donja Šumetlica lakosságát is ide számították.) Jegyzetek
Források
További információk
|
Portal di Ensiklopedia Dunia