Cerovac (Jakšić)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Cerovac (egyértelműsítő lap).

Cerovac
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Jakšić
Jogállás	falu
Irányítószám	34308
Körzethívószám	(+385) 33
Népesség
Teljes népesség	191 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	165 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 21′ 55″, k. h. 17° 48′ 39″45.36527778, 17.81083333Koordináták: é. sz. 45° 21′ 55″, k. h. 17° 48′ 39″45.36527778, 17.81083333
Sablon Wikidata Segítség

Cerovac (1910 és 1991 között Cerovac Jakšićki) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Jakšićhoz tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 10, közúton 13 km-re északkeletre, községközpontjától 4 km-re keletre, Szlavónia középső részén, a Pozsegai-medencében, a Pozsegáról Nekcsére vezető út mentén, Rajsavac és Šumanovci között, a Potočić-patak mellett fekszik. Határa a Pozsegai-medence legtermékenyebb része az ún. „Poljadija”, mely gazdag szántókkal és legelőkkel rendelkezik. A települést észak-déli irányban 1400 méter hosszúságú, aszfaltozott út szeli át.

Története

Nevét feltehetően a területén egykoron fellelhető csertölgyekről (horvátul „cer”) kapta. Az itt talált történelem előttről származó régészeti leletek alapján (kőszekerce, halászhálók nehezékei, cseréptöredékek) területe már a kőkorszak óta lakott volt. A falu régen nem a mai helyén, hanem a Potočić-patak túloldalán emelkedő magaslaton feküdt, területe a Palčake nevű dűlőtől a Ranopaše dűlőig terjedt. Erről tanúskodnak az itt előkerült égetett téglák, cseréptöredékek, egykori szövőszékhez tartozó nehezékek és más, lakott helyre valló leletek. A település ezek alapján régi lehet, de a középkorból nem maradt adat róla. A környék településeivel együtt 1537-ben foglalta el a török és a lakosság egy részét rabságba hurcolta, míg más részük áttért a muzulmán hitre. A török korban valószínűleg muzulmán horvátok lakták. 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, a muzulmán lakosság pedig Boszniába távozott. 1697 körül Boszniából katolikus horvátok települtek ide.[2]

1698-ban „Czerovacz” néven 7 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] Ez egyben első írásos említése is. A kutjevói uradalomhoz tartozott. 1730-ben 21, 1746-ban 14 ház állt a településen.[2]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Czerovacz”néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Czerovacz” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Czerovacz” 22 házzal, 178 katolikus vallású lakossal szerepel.[5]

1857-ben 180, 1910-ben 205 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 93%-a horvát, 3%-a magyar anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1951-ben megalakult az önkéntes tűzoltóegylet. 1989-ben felépítették a falu közösségi házát. 1991-ben lakosságának 94%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 228 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Lakossága

Lakosság változása[6][7]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
180	150	170	189	197	205	230	291	341	356	319	286	264	260	257	228

Nevezetességei

• A település közepén egy harangtorony áll, valószínűleg a török időkben épült és eredetileg őrtoronyként szolgált. A török kiűzése után harangtoronnyá építették át.
• Szent Nikola Tavelić tiszteletére szentelt kápolnája 1937-ben épült.

Oktatás

A település első iskolája 1911-ben nyílt meg, addig a gyermekek 3 km-re, a szomszédos Sesvete iskolájába jártak. A mai iskolaépület 1935-ben épült. Ma a jakšići Mladost elemi iskola területi iskolájaként működik.

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
3. Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
4. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 91. o.
5. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 25. o. Buda, 1829.
6. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
7. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

• A község hivatalos honlapja (horvátul)
• A jakšići Szent Borbála plébánia honlapja Archiválva 2018. január 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
• A jakšići Mladost elemi iskola honlapja (horvátul)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2018. augusztus 26-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Pozsega turisztikai irodájának oldala (horvátul)