Bzenica (Pleterniceszentmiklós)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Bzenica (egyértelműsítő lap).

Bzenica
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Pleterniceszentmiklós
Jogállás	falu
Irányítószám	34310
Körzethívószám	(+385) 33
Népesség
Teljes népesség	79 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	125 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 15′ 49″, k. h. 17° 45′ 44″45.26361111, 17.76222222Koordináták: é. sz. 45° 15′ 49″, k. h. 17° 45′ 44″45.26361111, 17.76222222
Sablon Wikidata Segítség

Bzenica falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 10, közúton 17 km-re délkeletre, községközpontjától 5 km-re délnyugatra, a Pozsegai-hegység keleti lejtőin, az Orljava jobb oldali mellékvize a Bzenica-patak partján fekszik.

Története

A település nevét már 1325-ben említik „Bezenicze” néven. 1331-ben a rajta átfolyó patakot említik „Bzenychepotok” alakban. A falu 1415-ben „Bzenicha”, 1477-ben „Poss. Byzenycze” alakban szerepel a korabeli forrásokban.[2] A késő középkorban valószínűleg a sulkovci uradalomhoz tartozott.[3] 1536 körül foglalta el a török és 150 évig török uralom alatt volt. Az 1545-ös török defterben is szerepel. A török uralom idején a két megmaradt horvát család mellé szerb családok költöztek, melyek közül egynek a leszármazottai máig is itt élnek. 1760-ban 19 ház állt a településen. A 18. és 19. században az eredeti lakosság többsége kihalt.[3]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Bzenicza” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Bzenicza” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Bzenicza” néven 19 házzal, 36, katolikus és 102 ortodox vallású lakossal találjuk.[5]

1857-ben 85, 1910-ben 154 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 65%-a horvát, 35%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 66%-a horvát, 11%-a szerb, 8%-a jugoszláv nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 96 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[6][7]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
85	103	82	115	102	154	155	159	160	165	161	160	139	154	98	96

Nevezetességei

Szent József tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a pleternicai plébánia filiája.

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
3. Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
4. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 89. o.
5. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 24. o.
6. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
7. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

• Pleternica város hivatalos oldala (horvátul)
• Pleternica turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
• Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
• Pleternica kulturális emlékei (horvátul)