Buk (Pleterniceszentmiklós)
Buk falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik. FekvésePozsegától légvonalban 15, közúton 18 km-re délkeletre, községközpontjától 5 km-re keletre, a Pozsegai-medence szélén, a Dilj-hegység lábánál, a Pozsegáról Diakóvárra menő főút mentén, Szvinna és Kalinić között, a Skočinovac-patak mentén fekszik. Története1483-ban a Siskóc nevű települést említik a határában „Syskowcz” alakban. [2] A Buk név csak az 1545-ös török defterben tűnik fel először. A falu egykor nem a mai helyén, hanem délre, a Vrčin-Dol felé menő út mentén feküdt. A középkorban szvinnai uradalomhoz tartozott. 1698-ban „Buk” néven 10 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. [3] A török alóli felszabadulás után a bécsi kamara birtoka volt. 1702-ben és 1730-ban 15, 1758-ban 24 ház állt a településen.[4] A 18. században lakói a mai helyre, a Pozsega-Diakóvár út mellé települtek át. Házaikat a középkori szvinnai Szent György templomtól keletre építették fel. Ettől nem messze építették fel 1760 körül saját templomukat, mely 1789-ben a plébánia alapításával plébániatemplom lett. Röviddel ezután megnyílt az iskola is és Buk a környék legjelentősebb településévé vált. A nagyrészt fából és sárral tapasztott vesszőfonadékból épített templom a 19. század elejére egyre rosszabb állapotú lett, így felmerült az igény az új, szebb templom építésére. A napóleoni háborúk és a pénz hiánya miatt az építkezés csak 1856-ban kezdődhetett el és 1860-ban fejeződött be. Az építés befejezéséhez az állam 16 ezer forinttal járult hozzá. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Buuk” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Buk” néven szerepel. [5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Búk” néven összesen 16 házzal, 149 katolikus vallású lakossal találjuk. [6] A 19. században a Monarchia más területeiről, főként Morvaországból cseh és német nyelvű lakosság telepedett ide. A településnek 1857-ben 178, 1910-ben 294 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 54%-a horvát, 25%-a német, 16%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 192 lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból éltek. Lakossága
NevezetességeiSzent György vértanú tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1856 és 1860 között épült. Felszentelése 1860. május 13-án történt. Hosszúsága 31, szélessége 12 méter. A templom Pozsega vidékének egyik legnagyobb és legszebb temploma, melynek tornya már messziről jól látható. Története során többször, így 1888-ban, 1905-ben és 1928-ban újították, de fel kellett újítani az 1937-es és az 1968-as földrengések után is. Orgonáját 1888-ban építették. Tornyában 1963 óta négy harang található. A plébániaházat 1820-ban építették. KultúraA buki „Slivenka” kulturális és művészeti egyesületet 2010. március 15-én alapították. Az egyesület ma mintegy 150 tagot számlál, ifjúsági és felnőtt folklór szekciókkal, énekkarral, tánccsoporttal, tamburazenekarral működik. OktatásA településen a pleternicai elemi iskola területi iskolája működik. Az első iskolát a faluban még 1858-ban alapították. Az iskolában ma három pedagógus dolgozik. Jegyzetek
Források
További információk
|
Portal di Ensiklopedia Dunia