Daranovci

Daranovci
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Bresztovác
Jogállás	falu
Irányítószám	34322
Körzethívószám	(+385) 33
Népesség
Teljes népesség	160 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	200 m
Terület	7,48 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 19′ 34″, k. h. 17° 34′ 01″45.326, 17.567Koordináták: é. sz. 45° 19′ 34″, k. h. 17° 34′ 01″45.326, 17.567
Sablon Wikidata Segítség

Daranovci (1869-ig Daranovac) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban és közúton 9 km-re, községközpontjától légvonalban 2, közúton 3 km-re nyugatra, Szlavónia középső részén, a Pozsegai-hegység északi lejtőin, az Orljavica-pataktól és a Pozsegát Nova Gradiškával összekötő főúttól délre fekszik.

Története

A határában fekvő Kamenjače sjever és Kamenjače jug nevű régészeti lelőhelyek leletei bizonyítják, hogy itt már a kőkorszakban is éltek emberek. Daranovci valószínűleg a középkorban is lakott település volt (bár ezt írásos forrás egyelőre nem támasztja alá), a Kamenjače jug nevű régészeti lelőhelyén késő középkori településre utaló leletek (főként finoman kidolgozott cseréptöredékek, téglatörmelék) is előkerültek.[2] A török uralom idején muzulmán lakossága volt, akik a felszabadítás során Boszniába távoztak. 1697 körül katolikus horvátok és pravoszláv szerbek települtek ide. 1698-ban „Daranovczi” néven 6 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] A bresztováci uradalomhoz tartozott. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Daranovczi” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Daranovácz” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Daranovacz” néven 36 házzal és 278 katolikus vallású lakossal találjuk.[5] 1857-ben 233, 1910-ben 319 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint teljes lakossága horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 183 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[6][7]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
233	253	218	263	270	319	273	316	286	255	242	223	183	158	185	183

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Hrvatski arheološki godisnjak, broj 7/2010. (horvátul)
3. Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
4. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 127. o.
5. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 25. o. Buda, 1829.
6. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
7. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

• Brestovac község hivatalos honlapja (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. (horvátul)
• Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
• Zbornik Povijesnog Drustva Pakrac-Lipik 2017. broj 10. (horvátul)
• Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
• Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka