Györkvölgy

Györkvölgy (Jurkovac)
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Cseglény
Jogállás	falu
Irányítószám	34350
Körzethívószám	(+385) 34
Népesség
Teljes népesség	10 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	210 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 22′ 44″, k. h. 17° 59′ 49″45.379, 17.997Koordináták: é. sz. 45° 22′ 44″, k. h. 17° 59′ 49″45.379, 17.997
Sablon Wikidata Segítség

Györkvölgy (horvátul: Jurkovac) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Cseglényhez tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 26, közúton 36 km-re keletre, községközpontjától 3 km-re északra, a Pozsegai-medence szélén, a Krndija-hegység déli lejtőin, a Cseglényről Nekcsére menő úttól keletre, a Livadica és Krajina-patakok völgye által közefogva fekszik.

Története

A település már a középkorban is létezett, középkori magyar neve Györgyfalva, illetve Györkvölgy volt. Első írásos említése 1367-ben történt „Villa Gewrghfalwa” alakban. 1424-ben „Gywrkwelgh” néven, 1447-ben nemesi birtoként „Terra nobilium de Gywrkwelgh” néven szerepel. Kisnemesek birtoka volt. Nemesi névben is előfordul a Békeffyek velikei birtokának szomszédjaként „Stephaus de Gyewrkwelg”, majd 1491-ben ugyanőt említik királyi emberként. [2]

A települést 1532 körül foglalta el a török és több, mint 150 évig török uralom alatt volt. Ebben az időszakban Boszniából pravoszláv szerb családok települtek ide. A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. 1740-ben 9, 1763-ban 12 ház állt a településen. [3]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Jurkovac” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Jurkovacz” néven szerepel. [4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Jurkovacz” néven 15 házzal, 88 ortodox vallású lakossal találjuk. [5]

1857-ben 103, 1910-ben 151 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 96%-a szerb, 3%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 60%-a szerb, 17%-a jugoszláv, 12%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 21 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[6][7]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
103	124	83	107	118	151	144	186	138	137	114	88	67	60	33	21

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
3. Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
4. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 280. o.
5. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 26. o.
6. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
7. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

• A község hivatalos oldala (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
• Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.

További információk

• A község rendezési terve Archiválva 2022. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)