Skenderovci (Lipik)
Skenderovci (1910 és 1981 között Skenderovci Čaglićki) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Lipikhez tartozik. FekvésePozsegától légvonalban 37, közúton 55 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 3, közúton 5 km-re délkeletre, Nyugat-Szlavóniában a Psunj-hegység lejtőin fekszik. Északról Šeovci, délről Bukovčani határolja. TörténeteTerülete már a középkorban is lakott volt, a határához tartozó Begovača-hegyen középkori régészeti lelőhely található. A térség a 16. század közepétől több mint száz évig török uralom alatt állt. A 17. század végétől a török kiűzése után a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Első lakói pravoszláv vlachok voltak. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Szkenderovacz” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szkenderovczy” néven szerepel. [2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szkenderovacz” néven összesen 19 házzal, 169 lakossal találjuk. [3] A településnek 1857-ben 294, 1910-ben 467 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adati szerint lakosságának 91%-a szerb, 9%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 86%-a szerb, 8%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború során szerb kézen levő települést csak a háború végén foglalták vissza a horvát erők. A szerb lakosság elmenekült. 2011-ben 4 lakosa volt. Lakossága
Jegyzetek
ForrásokTovábbi információk
|
Portal di Ensiklopedia Dunia