hu Bjeli%C5%A1evac

	Bjeliševac
	Bjeliševaci utcarészlet.
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Kutjevo
Jogállás	falu
Irányítószám	34340
Körzethívószám	(+385) 33
	Népesség
Teljes népesség	80 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	155 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 22′ 53″, k. h. 17° 50′ 41″45.381389°N 17.844722°EKoordináták: é. sz. 45° 22′ 53″, k. h. 17° 50′ 41″45.381389°N 17.844722°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bjeliševac témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Bjeliševac (1890 és 1948 között Bjeliševci) cseh nemzetiségi falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Kutjevohoz tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 14, közúton 17 km-re északkeletre, községközpontjától 6 km-re délnyugatra, a Pozsegai-medencében, a Pozsegáról Nekcsére menő 51-es főút mentén, Sumanovci és Ferovac között fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a kőkorszakban lakott volt. Határában a középső neolitikum idején virágzott Sopot-Bicske kultúra településének maradványait találták meg. A falu területén középkori lelőhely is van, mely annak bizonyítéka, hogy a középkorban is lakott település volt, erre azonban eddig írásos bizonyítékot nem találtak.

A török uralom idején muzulmán hitre tért horvátok lakták, akik a török kiűzésével Boszniába menekültek. Helyükre Boszniából katolikus horvátok és pravoszláv szerbek érkeztek.^[2] 1698-ban „Bilisevczi” néven 3 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.^[3] 1702-ben 12, 1740-ben 14 ház állt a településen.^[2] A 19. századra a délszláv lakosság kihalt, vagy elköltözött a településről. A 19. század végén és a 20. század elején a Monarchia csehországi részéről cseh anyanyelvű lakosság települt be, akik a lakosság többségét alkották.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Billisevacz”néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Billisevacz” néven szerepel.^[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Billisevacz” néven 12 házzal és 99 ortodox vallású lakossal találjuk.^[5]

A településnek 1857-ben 52, 1910-ben 121 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 94%-a cseh, 5%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 63%-a cseh, 33%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 112 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása^[6]^[7]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
52	25	28	96	101	121	129	130	168	180	203	123	107	123	133	112

Nevezetességei

Evangélikus temploma.

Kultúra

A helyi Česká beseda cseh kulturális egyesületet 1933-ban alapították. Működése egy ideig szünetelt, de 2000-ben újraalapították. Az egyesület több mint 120 tagot számlál és több szekcióban működik. Horvátországok kívül főként Csehországban lépnek fel a kulturális rendezvényeken.

Jegyzetek

↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
↑ ^a ^b Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 59. o.
↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 24. o. Buda, 1829.
↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

A község hivatalos honlapja (horvátul)
Kutjevo turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
Az első katonai felmérés térképe
Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)

További információk

A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) (horvátul)
Konzervatorska podloga Park prirode Papuk^{[halott link]} (horvátul)
Kutjevo kulturális emlékei Archiválva 2019. december 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine – diplomamunka (horvátul)
Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)

Horvátország-portál
Földrajzportál

[8fac4460c3a42d9fc461f4e7beb489b5c4123c76-1] Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.

[Josip_Buturac_1950-2] Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.

[3] Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása

[Lipszky-4] Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 59. o.

[5] Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 24. o. Buda, 1829.

[6] - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.

[7] ttp://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

Bjeliševac