Poreč (Kutjevo)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Poreč (egyértelműsítő lap).

Poreč
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Kutjevo
Jogállás	falu
Irányítószám	34343
Körzethívószám	(+385) 33
Népesség
Teljes népesség	72 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	155 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 22′ 04″, k. h. 17° 55′ 41″45.3678, 17.9281Koordináták: é. sz. 45° 22′ 04″, k. h. 17° 55′ 41″45.3678, 17.9281
Sablon Wikidata Segítség

Poreč falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Kutjevohoz tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 20, közúton 23 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 9 km-re délkeletre, a Pozsegai-medencében, Kula és Nova Lipovica között fekszik.

Története

A település már a középkorban is létezett. 1413-ban „Porechia” néven a gradistyei kastély uradalmának részeként említik.[2] A török uralom idején muzulmán hitre tért horvátok lakták, akik a török kiűzésével Boszniába menekültek.[3] 1698-ban „Porich” néven kihalt faluként szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[4] 1697 után Boszniából érkezett négy pravoszláv szerb család telepedett le itt, de az 1770-es évekre közülük csak egy maradt. 1740-ben 10, 1758-ban 16 ház állt a településen.[3] A falu csaknem kiürült, majd néhány évvel később II. József császár idejében németek települtek ide, akik a lakosság döntő többségét alkották.

Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Porecse” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Porecse” néven 36 házzal, 240 katolikus és 6 zsidó vallású lakossal találjuk.[6]

A településnek 1857-ben 238, 1910-ben 452 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 95%-a német, 2-2%-a horvát és szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború során 1944-ben a német lakosságot elüldözték. Helyükre a háború után főként szerbek érkeztek. 1991-ben lakosságának 91%-a szerb, 4%-a jugoszláv, 3%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 119 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[7][8]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
238	227	283	306	383	452	464	464	320	353	367	350	304	250	176	119

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.]
3. Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
4. Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
5. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 524. o.
6. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 28. o. Buda, 1829.
7. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
8. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

• A község hivatalos honlapja (horvátul)
• Kutjevo turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
• Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) (horvátul)
• Konzervatorska podloga Park prirode Papuk^[halott link] (horvátul)
• Kutjevo kulturális emlékei Archiválva 2019. december 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
• Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)