Batinjani (Pakrác)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Batinjani (egyértelműsítő lap).

Batinjani
Az UNPROFOR katonai bázisa Batinjaniban 1994-ben.
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Pakrác
Jogállás	falu
Irányítószám	34550
Körzethívószám	(+385) 33
Népesség
Teljes népesség	44 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	200 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 27′, k. h. 17° 09′45.45, 17.15Koordináták: é. sz. 45° 27′, k. h. 17° 09′45.45, 17.15
Sablon Wikidata Segítség

Batinjani (1880 és 1981 között Batinjani Pakrački) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pakráchoz tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 43, közúton 55 km-re, községközpontjától légvonalban 4, közúton 6 km-re északnyugatra, Nyugat-Szlavóniában fekszik. Nyugatról Mali Banovac, északról Gornja Obrijež, keletről Stari és Novi Majur határolja.

Története

A térség a középkorban Fejérkő várának uradalmához tartozott, a 16. század közepétől több mint száz évig török uralom alatt állt. A 17. század végétől a török kiűzése után a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Batinjanira pravoszláv vlachok települtek, akik 1739-ben felépítették első fatemplomukat. Első írásos említése 1698-ban „Batina” alakban a török uralom alól felszabadított települések összeírásában történt.[2] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Batinyani” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Battinyani” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Battinyani” néven összesen 48 házzal, 354 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]

A településnek 1857-ben 185, 1910-ben 364 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 70%-a szerb, 15%-a horvát, 9%-a magyar, 4%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 58%-a szerb, 21%-a horvát, 7%-a jugoszláv, 5%-a olasz nemzetiségű volt. A délszláv háború idején 1991. október 5-én foglalták el a szerb erők, de 9-én a különleges rendőri egységekkel megerősített horvát alakulatok visszafoglalták. 2011-ben 38 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[5][6]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
185	293	226	287	280	364	451	514	503	456	448	339	322	266	86	38

Nevezetességei

Szent Demeter vértanú tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma 1990-ben épült. A helyén korábban egy 1739-ben épített fatemplom állt. A templomot 1992-ben a délszláv háború során felrobbantották. Tornya teljesen leomlott. Ma csak az egykori hajó és a szentély tető nélküli, csupasz falai állnak, melyeket benőtt bozót.

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Mažuran, Ive: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. Academia Scientiarum et Artium Slavorum Meridionalium, 1966. (Hozzáférés: 2019. január 19.)(horvátul)
3. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 41. o.
4. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 24. o. Buda, 1829.
5. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
6. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

• Pakrác város hivatalos honlapja (horvátul)
• Pakrác turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071
• Az első katonai felmérés térképe

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Stjepan Benković: Pakrački kraj u XVIII. i XIX. stoljeću Povijesno društvo Pakrac – Lipik 2016. (horvátul)
• Pakrác város rendezési terve (horvátul)