Maschinenbau Kiel
A Maschinenbau Kiel GmbH kieli székhelyű vállalat volt, amely a MaK márkanév alatt hajómotorokat, dízelmozdonyokat és lánctalpas járműveket tervezett, gyártott és forgalmazott. A Maschinenbau Kiel GmbH három fő működési ágazatát az 1990-es években különböző vállalatoknak adták el. A katonai üzletágat a Rheinmetall vásárolta fel 1990-ben. A mozdonygyártó részleget a Siemens vásárolta fel 1992-ben, azonban 1998-ban továbbadta azt a Vosslohnak. A hajómotor-ágazatot a Caterpillar szerezte meg 1997-ben. A Vossloh mozdonygyártó- és a Caterpillar hajómotor-részlegének székhelye továbbra is Kielben maradt, a két vállalat jelentős munkaadók a városban. A Caterpillar továbbra is használja a MaK márkanevet a termékein. TörténeteEredetA vállalat eredete legalább 1918-ig vezethető vissza. Mivel a versailles-i békeszerződés korlátozta a németországi fegyvergyártást, ezért a kieli védelmi iparnak más piacokat kellett keresnie. Kieli székhellyel megalapították a dízelmozdonyok gyártásával, valamint hajóépítéssel és lőfegyvergyártással foglalkozó Deutsche Werke AG-t (DWK). A vállalat a második világháború alatt tengeralattjárókat, illetve a Wehrmacht számára mozdonyokat gyártott. A második világháború nemcsak a kieli létesítmények nagy részének pusztulását hozta magával, hanem a vállalat megszűnését is.[1] 1948–1997![]() A Maschinenbau Kiel vállalatot 1948. május 25-én alapították korlátolt felelősségű társaságként. A vállalathoz tartozott a Deutsche Werke AG több korábbi gyára is. 1954-ben a MAN-nel folytatott hosszas jogi vita után a nevét MAK-ról MaK-ra változtatta. 1959-ben a válság miatt a Bremer Atlas GmbH felvásárolta a vállalatot, és GmbH formába (egyfajta korlátolt felelősségű társaság) szervezte azt át.[1] 1964-ben a MaK az anyavállalata felvásárlása révén a Krupp csoport részévé vált. 1971. május 7-én a MaK üzemében átadták az első sorozatgyártott Mardert a nyugatnémet hadseregnek. A jármű gyártása 1975-ig folytatódott, és összesen 2136 jármű készült el. 1990-re a Leopard 2 gyártása befejeződött, és a jövőbeli megrendelések kilátásai bizonytalanok voltak, ezért a katonai felszereléseket gyártó részleget az új MaK System GmbH. nevű vállalatba szervezték át. A vállalat a Wiesel kisharckocsi, a Panzerhaubitze 2000 önjáró tarackágyú, a Bergepanzer 3 Büffel és Dachs műszaki mentő harckocsik, a Keiler aknamentesítő harckocsi, a Biber hídvető tank, illetve a Rhino távirányítású aknamentesítő rendszer és az Amir aknamentesítő eke tervezésében és gyártásában is szerepet vállalt.[2][3][4][5] A cégben 1990-ben a Rheinmetall többségi, 60 százalékos részesedést szerzett, majd 1992-ben a fennmaradó 40 százalékot is felvásárolta.[6][7] 2000-ben a Rheinmetall egyesítette a MaK System, a Henschel Wehrtechnik és a Kuka Wehrtechnik leányvállalatait, megalapítva ezzel a Rheinmetall Landsysteme GmbH-t.[8] A vállalat mozdonygyártó részlegét 1992-ben eladták a Siemensnek.[1] 1997-ben a hajómotorgyártó üzletágat eladták a Caterpillarnak.[9] Vállalati részlegekDízelmotorgyártásA hajómotor-üzletágat 1997-ben a Caterpillar Motoren GmbH & Co. KG nevű vállalatba szervezték át, ami a Caterpillar teljes tulajdonú leányvállalata. A motorok továbbra is a MaK-logót viselik.[10] A szervezet sikerének egyik példája az AIDAdiva sétahajóba épített négy darab MaK 9 M 43 C típusú dízelmotor. A MaK termékcsalád 2015 augusztusától hat közepes fordulatszámú négyütemű dízel- és kettős üzemanyaggal működő motortípusból áll. Névleges teljesítményük 1020 és 16 800 kW között mozog.[11] A jelenlegi modellek rugalmas vezérműtengely-technológiát (FCT) alkalmaznak a részleges terhelésnél látható füst csökkentésére vagy megszüntetésére. Az FCT javítja a teljesítményt és a terhelésfelvételt is. Mozdonyok![]() Az 1950-es és 1960-as években a gőzmozdonyok leváltására számos magáncégnek építettek és értékesítettek dízelmozdonyokat a csatlórudas típusú, vezérműtengelyes meghajtású típusokból, ezeket MaK-rúdhajtású mozdonyoknak is nevezik.[1][12] Az 1950-es években az üzem a Deutsche Bundesbahn számára gyártott mozdonyokat, többek között a DB V 60-as, a DB V 65-ös és a DB V 80-as sorozatú mozdonyokból.[13] A vállalat 1965-ben elkezdte használni a kardántengelyeket az erőátviteli rendszer részeként.[14] Az 1960-as években további mozdonytípusok készültek a Deutsche Bundesbahn számára, többek között az V 90-es, a DB V 100-as, a DB V 200-as és a DB V 160-as sorozatú mozdonyok.[13] A vállalat az 1960-as években javítóműhelyt nyitott Mülheim an der Ruhr városában. 1973-ban a műhely átkerült Moers városába, a Moerser Kreisbahn vasúthálózatára. Ugyan a műhely elsődleges feladata a mozdonyok karbantartása, javítása és átalakítása volt, azonban 1981-től kezdve új mozdonyok gyártásával és tervezésével is foglalkozott. Az új MaK G 321 B típus összes példányát itt gyártották. A „RegioLok” fantázianevű átalakítások, így az OnRail DH 1004 sorozat mind a nyolc és DH 1504 egy példánya is itt készült.[15] A mozdonyépítés harmadik programja 1979-ben kezdődött a Szövetségi Vasúti Szövetség (Bundesverbandes Deutscher Eisenbahnen) által kidolgozott szabványok (Arbeitskreis Standard-Diesellok) alapján, amelyek szabványos, cserélhető alkatrészek használatát írták elő. A külső kialakításban a derékszögek és a lapos acél dominál – elsősorban költséghatékonysági okokból, belsőleg pedig a gyorsabban futó motorokra tértek át, az MTU motorjait használták. A G 1206 BB, a G 1201 BB továbbfejlesztett változata, számos köztes modellel, évtizedekig gyártásban volt, és különösen sikeresnek bizonyult, 2007-ben egy új tolatómozdony-változatot is kapott.[16] Az akkori zord gazdasági helyzetben a vállalat igyekezett bővíteni a kínálatát és az ügyfélkörét. A svájci–német BBC cég elektromos alkatrészeinek felhasználásával a MaK megkezdte dízel-elektromos mozdonyok gyártását – néhány közülük sikeresnek bizonyult, nevezetesen az EN 6400, amelyből 120 darabot vásárolt a Nederlandse Spoorwegen.[1] 1992-ben a vállalat neve Krupp Verkehrstechnik GmbH-ra változott (a Krupp-csoport néhány más vállalatával együtt). 1994-ben a vállalatot eladták a Siemensnek, és a Siemens vasúti technológia részévé vált (Siemens Schienenfahrzeugtechnik, SFT).[1] 1998. október 1-jén a kieli gyárat és a Moersben található fióküzemet eladták a Vossloh AG-nak. Ez a Vossloh Rail Vehicle Engineering (Vossloh Schienenfahrzeugtechnik GmbH) vagy rövidítve a VSFT nevet kapta.[1] A Vossloh irányítása alatt gyártott mozdonyok egy ideig a hagyományos MaK-logót viselték. 2003. április 23-án a vállalatot átnevezték Vossloh Locomotives GmbH-ra.[1] Ezt 2020. május 31-én felvásárolta a CRRC. A vállalat 2022. szeptember 20. óta Vossloh Rolling Stock néven működik. Korábbi tagvállalatokAz építőipari berendezéseket gyártó részleg Atlas Terex GmbH néven ismert. 1983-ban a MaK Data System a Krupp MaK külső informatikai szolgáltatásának profitközpontjaként jött létre. 1995 óta önálló vállalatként üzemel MaK Data System Kiel GmbH néven. 2006-ban a Caterpillar motorgyár öntödéjét és a korábbi MaK-öntödét eladták az SHW Casting Technologies GmbH öntödei csoportnak, amely Gießerei Kiel GmbH vagy rövidítve GK néven működik. TermékekDízelmozdonyok
Villamosok
Páncélozott harcjárművek
Fordítás
Jegyzetek
További információkA Wikimédia Commons tartalmaz Maschinenbau Kiel témájú médiaállományokat.
|
Portal di Ensiklopedia Dunia