hu Podbr%C4%91e (Popova%C4%8Da)

	Podbrđe
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Sziszek-Monoszló
Község	Popovača
Jogállás	falu
Irányítószám	44317
Körzethívószám	(+385) 44
	Népesség
Teljes népesség	132 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	131 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 34′ 26″, k. h. 16° 39′ 00″45.574000°N 16.650000°EKoordináták: é. sz. 45° 34′ 26″, k. h. 16° 39′ 00″45.574000°N 16.650000°E
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Ez a szócikk a Popovača községben fekvő Podbrđe településről szól. Hasonló címmel lásd még: Podbrđe (egyértelműsítő lap).

Podbrđe (1948-ig Podbrđe Popovaćko) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Popovača községhez tartozik.

Fekvése

Sziszek városától légvonalban 24, közúton 27 km-re északkeletre, községközpontjától 1 km-re keletre a Monoszlói-hegység délnyugati lejtőin fekszik.

Története

Neve hegy alatti települést jelöl. A falu az Erdődyek monoszlói kastélyának keleti szomszédságában települt. Első lakói a kastély szolgálónépei, az Erdődyek jobbágyai voltak. Az 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Podbergye” néven szerepel. A 19. század elején rövid ideig francia uralom alá került, majd ismét a Habsburg Birodalom része lett. Fejlődésén nagyot lendített a vasútvonal megépítése, melyet 1897-ben adtak át a forgalomnak. A településnek 1857-ben 54, 1910-ben 153 lakosa volt. Belovár-Kőrös vármegye Krizsi, majd Kutenyai járásához tartozott. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre, enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A településnek 2011-ben 180 lakosa volt.

Népesség

Lakosság változása^[2]^[3]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
54	42	101	89	117	147	153	177	117	737	1.003	246	251	188	189	180

Nevezetességei

Közvetlen nyugati szomszédságában található a monoszlói Erdődy-kastély, melyet a 18. században építtetett a család a 16. század végén lebontott monoszlói vár mellett. Tulajdonképpen három kastélyt is építettek ide, melyek közül az első, a nagykastély 1746 és 1754 között épült fel. A második, vagy középső kastélyt 1812 és 1818 között építették, míg a kiskastély (vagy vadászkastély) 1839 előtt épült és 1938-1941 között építették át. Mind közül a legjelentősebb a négyszög alaprajzú, emeletes nagykastély, melynek építési munkálatait Erdődy György, László és Ludovika megbízásából Erdődy György szlavóniai birtokainak intézője Matija Marković vezette. A munkákat itteni jobbágyai végezték. A kastéllyal és bejárati részével együtt több majorépület is ekkor épült. A középső kastély a nagykastélytól 200 méterre északnyugatra épült fel. Ez lett az uradalom intézményi központja. Egyszerű, emeletes késő barokk-klasszicista U alakú épület, mely ma is eredeti állapotában áll. Ma ebben működnek a kórház igazgatósági helyiségei. Ettől mintegy 125 méterre nyugatra található az elnyújtott téglalap alaprajzú kiskastély. A benne elhelyezett vadásztrófeákról vadászkastélynak is nevezik. A három kastély a kiszolgáló és gazdasági épületekkel, valamint a kertekkel, gyümölcsösökkel és szőlőkkel egykor egy hatalmas gazdaságot képezett. A család 1887-ig volt a kastély tulajdonosa. Az épületet 1934-ben pszichiátriai kórházzá alakították át és azóta is kórházként működik. Alapítójának, dr. Ivan Barbotnak a nevét viseli.