hu Brestik

	Brestik
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Sziszek-Monoszló
Község	Glina
Jogállás	falu
Irányítószám	44405
Körzethívószám	(+385) 44
	Népesség
Teljes népesség	43 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	195 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 13′ 19″, k. h. 16° 11′ 42″45.221944°N 16.195000°EKoordináták: é. sz. 45° 13′ 19″, k. h. 16° 11′ 42″45.221944°N 16.195000°E
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Brestik falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.

Fekvése

Sziszek városától légvonalban 32, közúton 52 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 15, közúton 17 km-re délkeletre fekszik.

Története

A falu határában a Crkvina nevű helyen az erdőben épületmaradványok találhatók, melyek valószínűleg a középkorban itt állt falu templomának romjai. A templom és a falu a 16. század török háborúiban pusztulhatott el. Ezután a térség több mint száz évig puszta volt, a romokat benőtte az erdő. Az 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. Ezután a török uralom alatt maradt boszniai Unamentéről és Közép-Boszniából pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.

1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Glinai járásának része lett. A falunak 1857-ben 490, 1910-ben 683 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt, de szerb lakói tömegesen csatlakoztak a partizánegységekhez. A falu 1991. június 25-én jogilag a független Horvátország része lett, de szerb lakói a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A lakosság elmenekült. Később több, főként idős ember visszatért. A településnek 2011-ben 76 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség

Lakosság változása^[2]^[3]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
490	564	573	613	680	683	649	723	637	619	571	506	454	421	102	76

Nevezetességei

Az erdőben fekvő Crkvina nevű helyen található épületmaradványok. Valószínűleg középkori templom romjai.
Régi vízimalmok, melyek a Boroviski, Keleuska, Vladušić és Bulatski családok tulajdonában voltak.
Hagyományos népi építésű házak a 20, 33, 47, 66, 70, 35, 24, 25, 125 számok alatt.