Gornje Selište

Gornje Selište
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Sziszek-Monoszló
Község	Glina
Jogállás	falu
Irányítószám	44400
Körzethívószám	(+385) 44
Népesség
Teljes népesség	52 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	154 m
Terület	3,43 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 18′ 34″, k. h. 16° 03′ 57″45.309444444444, 16.065833333333Koordináták: é. sz. 45° 18′ 34″, k. h. 16° 03′ 57″45.309444444444, 16.065833333333
Sablon Wikidata Segítség

Gornje Selište falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.

Fekvése

Sziszek városától légvonalban 30, közúton 38 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 3, közúton 4 km-re délnyugatra fekszik.

Története

Gornje Selište a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé Boszniából menekülő pravoszláv szerbekkel népesült be. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina, vagy Banija), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A falunak 1857-ben 216, 1910-ben 288 lakosa volt. Zágráb vármegye Glinai járásához tartozott. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett.

A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A falu 1991. június 25-én ugyan jogilag a független Horvátország része lett, de szerb lakossága a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. Szerb lakossága elmenekült, de később többen, főként idős emberek visszatértek. A településnek 2011-ben 55 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség

Lakosság változása[2][3]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
216	260	199	279	312	288	354	345	260	269	253	212	203	199	70	55

Nevezetességei

• Szent Katalin tiszteletére szentelt pravoszláv temetőkápolnája egy régi, kis méretű faépület volt. Az épület átvészelte a II. világháborút, de az 1970-es években egy a temetőben égve hagyott gyertya miatt keletkezett tűzben leégett. Ma már csak a helye ismert a falu lakói körében.
• A településen vízimalom és több hagyományos népi építésű ház található.

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
3. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

• Glina város hivatalos oldala (horvátul)
• Glina község rendezési tervének III. módosítása 2017. (horvátul)
• Snv:hr: Filip Slikan: Kulturno historijski spomenici Banije Zagreb, 2008. Archiválva 2016. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)

További információk

• Glina város információs portálja (horvátul)
• A felső-károlyvárosi pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)