Greda Sunjska
Greda Sunjska falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Sunjához tartozik. FekvéseSziszek városától légvonalban 20, közúton 29 km-re délkeletre, a sziszeki Szávamente és a Báni végvidék határán, a Sunja és a Száva folyók között, községközpontja Sunja északi szomszédságában, a Kovarec-patak partján fekszik. TörténeteGreda a megye egyik legősibb települése. 1334-ben a zágrábi püspökséghez tartozó plébániák összeírásában Ivan főesperes már megemlíti a gredai Szent Miklós plébániát is „ecclesia Sancti Nicolai de Greda” alakban. A plébánia alapításáról nincs írásos forrás, de bizonyos, hogy első említésénél jóval korábbi volt. A település 1400-ban „possessio Greda”, 1402-ben „villa Greda” néven szerepel[2] a korabeli forrásokban. 1526-ban II. Lajos király a gredai birtokot Keglevich Péternek adta. 1556-ban miután Kostajnica vára elesett ez a terület is török kézre került. Az állandó harcok elől a lakosság a biztonságosabb Nyugat-Magyarországra, főként a mai Burgenland területére menekült, mások török fogságba estek. A gredai plébánia kevés megmaradt lakossága a kostajnicai plébániához került. Az 1683 és 1699 között zajlott felszabadító harcokat a karlócai béke zárta le, melynek eredményeként a török határ az Una folyóhoz került vissza. A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. A kiürült területre hamarosan megkezdődött a keresztény lakosság betelepítése. A Keglevichek a Felső-Szávamentéről telepítették ide jobbágyaik egy részét. Topolovaci uradalmuknak ehhez a részéhez abban az időben Gredán kívül még Bistrač, Selišće, Letina Gornja és Donja, Gradusa, Žreme, Krivaj és Sunja falvak tartoztak. Bár e terület hivatalosan a horvát bánok és a szábor fennhatósága alá tartozott az osztrák generálisok azonban védelmi célból a Zrínyi-hegység vidékére a török határövezetből érkezett pravoszláv vlachokat, köznevükön martalócokat telepítettek be, akik korábban török szolgálatban a horvát falvak és városok fosztogatását végezték. Ezzel lényegesen megváltoztatták e vidék etnikai összetételét. 1716-ban immár Sunja székhellyel megalapították a katolikus plébániát. Az egyházi vizitáció 1729-ben említi először 32 házzal. 1773-ban az első katonai felmérés térképén a település „Dorf Greda” néven szerepel. 1822-ben Sunján elkezdődött a plébániatemplom építése, egyúttal lebontották a Kovarec–patak mellett állt régi, rossz állapotú gredai plébániatemplomot. Az új templom felszentelése 1825-ben történt. 1881-ben megindult a vasúti forgalom, mely elősegítette a további fejlődést. A szomszédos kisvárossá fejlődött Sunja közigazgatási, gazdasági és kereskedelmi központ lett fejlett kézműiparral. 1895-ben megalakult a sunja-gredai tűzoltóegyesület. 1907-ben megkezdte működését az egyesület fúvószenekara. A településnek 1857-ben 694, 1910-ben 839 lakosa volt. Zágráb vármegye Petrinyai járásához tartozott. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején sikerrel védték meg a horvát erők, de a harcok következtében házai majdnem teljesen megsemmisültek. Védői nagyrészt helybeliek voltak, de jöttek harcosok csaknem az egész ország területéről. A településnek 2011-ben 366 lakosa volt. Népesség
Nevezetességei
KultúraA település kulturális egyesülete a KUD Sloga Greda Sunjska Jegyzetek
Források
További információk
|
Portal di Ensiklopedia Dunia