Mali Gradac

Mali Gradac
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Sziszek-Monoszló
Község	Glina
Jogállás	falu
Irányítószám	44405
Körzethívószám	(+385) 44
Népesség
Teljes népesség	73 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	195 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 16′, k. h. 16° 13′45.26666667, 16.21666667Koordináták: é. sz. 45° 16′, k. h. 16° 13′45.26666667, 16.21666667
Sablon Wikidata Segítség

Mali Gradac falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.

Fekvése

Sziszek városától légvonalban 26, közúton 38 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 12, közúton 16 km-re délkeletre, a Zrinyi-hegység északi lejtőin, a Bručina-patak mentén fekszik.

Története

Területe már a vaskorban is lakott volt, ezt bizonyítja a határában található történelem előtti vár maradványa. Az itt talált római kori leletek igazolják, hogy a várat a rómaiak is használták a közelében haladó út ellenőrzésére. Ennek az útnak is több maradványa található a település közelében. A 14. században a környék birtokosai a Babonićok voltak. A közeli Srednji Gradac várának építtetői is ők lehettek. Helyzetük 1335-ben változott meg drámaian, amikor Babonić István fegyvert fogott Károly Róbert király ellen és kegyvesztett lett, birtokait elveszítette. A birtokokat a család másik ága a Blagay család vette át, akik még újabbakat is szereztek mellé. A 15. század második felében török seregek hatoltak be nagy pusztítást végezve a Kulpa és az Una közötti térségben. A támadások 1491-ben és 1493-ban is megismétlődtek. 1493. szeptember 9-én a korbávmezei csatában szétverték a bán vezette horvát sereget. Srednji Gradac várát és uradalmát a 15. század végén Frangepán Márton a zágrábi káptalannak ajándékozta. A káptalan ezután kezdett hozzá a falu feletti Gornji Gradac építéséhez, mely a 16. század elején fejeződött be. 1539-ben és 1542-ben még a török támadások kezdete előtt súlyosan megsérült a Zrínyiek és a zágrábi püspökség közötti összecsapásokban. A romos vár ezután komoly védelmi szerepet nem játszott, valószínűleg a 16. század végén a keresztény erők visszavonásakor a bécsi haditanács rendeletére teljesen lerombolták.

A horvát szábor a 17. század folyamán nagy gondot fordított a Kulpa és az Una közötti terület védelmére és megerősítésére. A sikeres védelmi harcok következtében 1689-re a határ visszatért az Una folyóhoz. A környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be Boszniából menekült pravoszlávokkal. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1830-ban felépítették a falu pravoszláv templomát. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Glinai járásának része lett. A falunak 1857-ben 1078, 1910-ben 878 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt, de szerb lakossága felkelt a fasiszta horvát hatalom ellen. 1941 októberében a faluba benyomuló usztasa erők templomával együtt felgyújtották. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de szerb lakói a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A lakosság elmenekült, de később több, főként idős ember visszatért. A településnek 2011-ben 143 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség

Lakosság változása[2][3]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
1.078	1.330	1.282	1.553	739	878	596	820	689	680	644	570	442	391	166	143

(1890-ig Momčilova Kosa és Trnovac Glinski lakosságával együtt)

Nevezetességei

• Szent Miklós tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma a mai iskola épületének a helyén állt. A templomot 1830-ban építették. 1941 októberében a falut megszálló usztasák felgyújtották, majd a háború után 1947-ben a kommunista hatóságok teljesen lerombolták. 1949-ben a helyére építették fel a falu iskoláját. Egyhajós épület volt, homlokzata felett emelkedett a karcsú harangtorony.
• Krkovići nevű településrészén a Bručina-patak feletti magaslaton a pravoszláv temető végében középkori vár maradványai találhatók. A korabeli német forrásokban Ober Gradacznak, később horvátul Gornji Gradacnak nevezett várból két féltorony, egy hengeres védőtorony és a hozzájuk kapcsolódó falak maradványai láthatók. A várról nem maradt fenn ábrázolás, ezért külsejét csak elképzelni lehet. Ennek alapján leginkább Gvozdansko várával mutat hasonlóságot. Alapfalai, védőtornyai kőből épültek, míg a várpalota fából készült, ezért nyoma nem maradt. Mali Gradac vára későbbi a térség várainál. Építésének előzményeként a közeli Srednji Gradac várát és uradalmát a 15. század végén Frangepán Márton a zágrábi káptalannak ajándékozta. A káptalan ezután kezdett hozzá Gornji Gradac építéséhez. Az építkezés a 16. század elején is tartott. 1505-ben Baratin püspök a gradaci birtokok tizedét is a káptalannak adta a vár befejezése érdekében. Az alig elkészült vár 1539-ben és 1542-ben még a török betörések kezdete előtt megsérült a Zrínyiek és a zágrábi püspökség közötti összecsapásokban. 1563-ban Lenkovich Iván uszkók főkapitány jelentésében, melyet a bécsi udvarnak írt a végvárak állapotáról romosnak, de nem teljesen leromboltnak mondja. Mire 1696-ban a Kulpától déle eső területről kiverték a törököt a várat már nem említik, tehát már nem számoltak vele a határvédelmi rendszer részeként.
• A falu feletti 349 méteres magaslaton találhatók Budim vaskori várának eddig feltáratlan maradványai. A vár a Pannon síkság és Banija közötti forgalmat ellenőrizte. A várnak kevés felszíni nyoma (az egykori földsáncok nyomai) maradt, de területén számos, a kora és a késő vaskorból származó régészeti lelet került elő. A leletek között cseréptöredékek, téglák, vastárgyak, ólomcsövek, rézpénzek kerültek elő, melyeket nagyrészt a 19. század végén itt kutató Vjekoslav Dukić tanító és a helybeliek találtak. Dukić római kori leletekről is beszámol. Ez alapján feltételezik, hogy az erődítmény kapcsolatban lehetett a Topuszka környékén létezett Ad Fines római városával.
• Ókori út és épületmaradványok
• Drekići településrészen két régi malom a Bručinán.
• A II. világháború áldozatainak emlékműve (alkotó: M. Krković 1985.)
• A népi építészet védett emlékei a 32, 40, 42, 49, 54, 56, 57, 58, 60, 61, 66, 87, 89, 99, 113, 133 és 179 számok alatt.

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
3. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

• Glina város hivatalos oldala (horvátul)
• Glina község rendezési tervének III. módosítása 2017. (horvátul)
• Snv:hr: Filip Slikan: Kulturno historijski spomenici Banije Zagreb.2008 Archiválva 2016. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• A felső-károlyvárosi pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)

További információk

• Glina város információs portálja (horvátul)