hu %C4%8Cremu%C5%A1nica

	Čremušnica
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Sziszek-Monoszló
Község	Gvozd
Jogállás	falu
Irányítószám	44410
Körzethívószám	(+385) 20
	Népesség
Teljes népesség	72 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	182 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 26′ 46″, k. h. 15° 55′ 42″45.446100°N 15.928300°EKoordináták: é. sz. 45° 26′ 46″, k. h. 15° 55′ 42″45.446100°N 15.928300°E
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Čremušnica falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Gvozd községhez tartozik.

Fekvése

Sziszektől légvonalban 35, közúton 49 km-re nyugatra, Károlyvárostól légvonalban 29, közúton 49 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 11, közúton 18 km-re északra, a Kordun keleti részén, az úgynevezett Báni végvidéken, a Vrginmostról Lasinjára vezető főút mentén Bović és Trepča között fekszik. Főbb településrészei Bekići, Čokale, Karići, Kraguljci, Lipaci, Lukinići, Radanovići, Sveci, Utvići, Stanojevići és Taraći.

Története

A település határában fekvő Lukinić-barlangban talált leletek alapján területe már az őskorban lakott volt és az ember nyomai a késő középkorig megtalálhatók itt. Čremušnica település a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be, amikor Bosznia területéről menekülő pravoszláv szerbek érkeztek ide. A falu a katonai határőrvidék része lett. A 18. század közepén megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A településnek 1857-ben 472, 1910-ben 841 lakosa volt. Zágráb vármegye Vrginmosti járásához tartozott. Lakói szegény földművesek voltak. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején szerb többségű lakossága részben elmenekült, de sokakat meggyilkoltak, elhurcoltak, mások pedig partizánnak álltak. 1941 decemberében az ellenséges erők teljesen lerombolták a települést. A faluból 196-an vettek részt a felszabadító harcokban, közülük 47-en harcosként estek el a harcok során, míg 72 főt az usztasák és a németek gyilkoltak meg 75-en a tífuszjárvány áldozatai lettek és további 20 lakos lett a harcok áldozata. A település teljes embervesztesége 214 fő volt.

A háború után megindult az újjáépítés. A délszláv háború idején szerb lakossága a jugoszláv és szerb erőket támogatta. A Krajinai Szerb Köztársaság része volt. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta vissza települést, melyet teljesen leromboltak. A szerb lakosság elmenekült, de később néhányan visszatértek. 2011-ben 103 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség

Lakosság változása^[2]^[3]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
472	597	613	731	823	841	786	850	666	669	595	543	456	390	85	103

Nevezetességei

A Lukinići településrész határában található Lukinić-barlang a paleolitkori és a középkori ember menedékhelye volt. A barlang a késő középkori maradványok alatt állati csontokat és emberi maradványokat is rejt. Az állati csontok között a barlangi medve robusztus csontjait azonosították. A leletek alapján úgy tűnik, hogy a medvék erősebbek voltak és nem hagyták, hogy a barlangok az ember tartósan birtokba vegye. A barlang a középkorban az ellenséges támadások idején menedékhelyül is szolgált.