Čremušnica
Čremušnica falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Gvozd községhez tartozik. FekvéseSziszektől légvonalban 35, közúton 49 km-re nyugatra, Károlyvárostól légvonalban 29, közúton 49 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 11, közúton 18 km-re északra, a Kordun keleti részén, az úgynevezett Báni végvidéken, a Vrginmostról Lasinjára vezető főút mentén Bović és Trepča között fekszik. Főbb településrészei Bekići, Čokale, Karići, Kraguljci, Lipaci, Lukinići, Radanovići, Sveci, Utvići, Stanojevići és Taraći. TörténeteA település határában fekvő Lukinić-barlangban talált leletek alapján területe már az őskorban lakott volt és az ember nyomai a késő középkorig megtalálhatók itt. Čremušnica település a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be, amikor Bosznia területéről menekülő pravoszláv szerbek érkeztek ide. A falu a katonai határőrvidék része lett. A 18. század közepén megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A településnek 1857-ben 472, 1910-ben 841 lakosa volt. Zágráb vármegye Vrginmosti járásához tartozott. Lakói szegény földművesek voltak. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején szerb többségű lakossága részben elmenekült, de sokakat meggyilkoltak, elhurcoltak, mások pedig partizánnak álltak. 1941 decemberében az ellenséges erők teljesen lerombolták a települést. A faluból 196-an vettek részt a felszabadító harcokban, közülük 47-en harcosként estek el a harcok során, míg 72 főt az usztasák és a németek gyilkoltak meg 75-en a tífuszjárvány áldozatai lettek és további 20 lakos lett a harcok áldozata. A település teljes embervesztesége 214 fő volt. A háború után megindult az újjáépítés. A délszláv háború idején szerb lakossága a jugoszláv és szerb erőket támogatta. A Krajinai Szerb Köztársaság része volt. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta vissza települést, melyet teljesen leromboltak. A szerb lakosság elmenekült, de később néhányan visszatértek. 2011-ben 103 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. Népesség
NevezetességeiA Lukinići településrész határában található Lukinić-barlang a paleolitkori és a középkori ember menedékhelye volt. A barlang a késő középkori maradványok alatt állati csontokat és emberi maradványokat is rejt. Az állati csontok között a barlangi medve robusztus csontjait azonosították. A leletek alapján úgy tűnik, hogy a medvék erősebbek voltak és nem hagyták, hogy a barlangok az ember tartósan birtokba vegye. A barlang a középkorban az ellenséges támadások idején menedékhelyül is szolgált. Jegyzetek
Források
További információk
|
Portal di Ensiklopedia Dunia