Donji Dobretin

Donji Dobretin
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Sziszek-Monoszló
Község	Dvor
Jogállás	falu
Irányítószám	44440
Körzethívószám	(+385) 44
Népesség
Teljes népesség	7 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	134 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 00′ 13″, k. h. 16° 19′ 05″45.0036, 16.3181Koordináták: é. sz. 45° 00′ 13″, k. h. 16° 19′ 05″45.0036, 16.3181
Sablon Wikidata Segítség

Donji Dobretin falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Dvorhoz tartozik.

Fekvése

Sziszek városától légvonalban 54, közúton 74 km-re délre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 11 km-re délnyugatra, a Báni végvidék déli részén, az Una bal partján fekszik.

Története

A település nevét még birtokként 1429-ben "Dobrethyn" alakban említik először. A név melléknévi eredetű, mely a "dobar" (jó) melléknévből származik. Betelepülésének előzményeként az 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. Ezután a török uralom alatt maradt Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. Donji Dobretin határában a "Cezarov razgled" nevű helyen is állt egy őrhely (horvátul: čardak), ahonnan az Unamenti határt tartották szemmel. Dobretin benépesülése is a 17. században kezdődött, majd több hullámban a 18. században is folytatódott. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.

1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Kostajnicai járásának része lett. 1857-ben 499, 1910-ben 763 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt, de lakói közül sokan csatlakoztak a partizánegységekhez. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. Ennek következtében újabb kivándorlás indult meg. Sok fiatal települt át a jobb élet reményében Glinára, Dvorra, Petrinyára, Bosanski Noviba. A falu 1991. június 25-én jogilag a független Horvátország része lett, de szerb lakói a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 20 lakosa volt.

Népesség

Lakosság változása[2][3]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
499	587	539	622	769	763	714	763	160	151	160	101	69	53	15	20

Nevezetességei

Temetőjében maradt fenn a térségben az egyik legtöbb e vidékre jellemző 19. századi díszesen faragott kőkereszt.

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
3. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

• Dvor község hivatalos oldala (horvátul)
• Dvor község rendezési terve Archiválva 2017. augusztus 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• A felső-károlyvárosi pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
• Petar Šimunović:Imena naselja u Banijskoj općini Dvor na Uni (horvátul)