|
Sásd
Sásd (horvátul: Šardin,[3] németül: Schaschd[4]) város Baranya vármegyében. A megye Hegyháti járásának a székhelye. FekvéseA város egy napsütötte, nyitott medencében fekszik, nagyjából félúton Pécs és Kaposvár között, mindkettőtől körülbelül 32 kilométerre, a 66-os főút mentén. Dombóvártól 15 kilométerre délre helyezkedik el, azzal a 611-es főút köti össze. Komlótól 19 kilométerre található. A környező kisebb települések (jobbára zsákfalvak) közül Vázsnokra a 611-esből kelet felé kiágazó, másfél kilométer hosszú 65 192-es számú mellékút vezet; Vargára és Felsőegerszegre a város déli határszélén a 66-osból keletnek kiágazó 65 189-es (illetve utóbbi az abból északnak kanyarodó 65 191-es) úton juthatunk el, Palét pedig csak egy önkormányzati út köti össze a 66-ossal, Sásd északnyugati peremén. Áthalad a városon a Budapest–Pécs-vasútvonalon és a Godisa–Komló-vasútvonal is, közös állomásuk, Sásd vasútállomás a belvárostól északra található, közúti megközelítését a 611-esből nyugat felé a 65 366-os számú mellékút biztosítja. Közigazgatási területén keresztülfolyik a Baranya-csatorna, a város belterületétől keletre. TörténeteSásd és környéke már a bronzkorban lakott hely volt, területén bronzkori hamvasztásos sírokat tártak fel. A római korban kereskedelmi útvonal haladt át rajta. A település neve már 1332-ben említve volt a pápai tizedjegyzékben. A 14. században a Dombai család birtoka volt, később a Werbőczyek is birtokosok voltak itt. A hódoltság idején a törökök palánkvárat építettek itt. A hódoltság utáni időkben vámhely volt, később Eszterházy Pál nádor birtoka lett, mint a dombóvári uradalom része. KözéletePolgármesterei
A településen 2003. május 18-án[9][14] időközi polgármester-választást tartottak,[9] az előző polgármester lemondása miatt.[15] NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata 2001-ben lakosságának 1,6%-a német, 2,5%-a pedig cigány nemzetiségűnek vallotta magát. A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,5%-a magyarnak, 6,1% cigánynak, 0,2% horvátnak, 6,8% németnek mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,1%, református 2,6%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 9,7% (23,4% nem nyilatkozott).[16] 2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 3,9% cigánynak, 3,7% németnek, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak és lengyelnek, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42% volt római katolikus, 1,9% református, 0,6% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 14% felekezeten kívüli (38,6% nem válaszolt).[17] Nevezetességei
Híres sásdiak
TestvérvárosokKülső hivatkozások
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
