Kisvaszar
Kisvaszar (németül: Wasser) község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban. FekvéseA Hegyháti járás déli szélén helyezkedik el, a Kisvaszari-patak és egy másik patakág találkozásánál, Dombóvár és Komló között, mindkettőtől egyaránt körülbelül 12 kilométer távolságra, a Mecsekjánosi-Vásárosdombó közti 6546-os út mentén. TörténeteMár a római időkben és a középkorban is lakott hely volt. Nevét az oklevelek 1328-ban említették először Vossary, Vosar formában. A tatárdúlás után Vaszar néven fordul elő és a siklósi Kán nemzetség birtoka. A 15. századtól a Bocskai, majd a Laczkó család birtoka lett. A falut a török időkben is lakták. A 18. század első éveiben donáció útján kapta hg. Esterházy Pál. A község 1720-ig Tolna vármegyéhez tartozott, akkor csatolták Baranyához. 1750 táján Tolna vármegyéből érkezett németek telepedtek le itt, akik később virágzó fazekasipart hoztak létre a településen. KözéletePolgármesterei
NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,2%-a magyarnak, 53,4% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (1,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 79,5%, református 1,2%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 12,2% (6,5% nem nyilatkozott).[11] 2022-ben a lakosság 91,6%-a vallotta magát magyarnak, 31,4% cigánynak, 0,3% lengyelnek, 0,3% németnek, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,2% volt római katolikus, 1% református, 0,7% evangélikus, 1,7% egyéb keresztény, 60,1% felekezeten kívüli (18,2% nem válaszolt).[12] Nevezetességei
Jegyzetek
Források
További információkKapcsolódó szócikkek |
Portal di Ensiklopedia Dunia