|
Okorág
Okorág (horvátul: Okrag[3]) község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban. FekvéseSzentlőrinctől délnyugatra, Sellyétől északra fekszik, az Ormánság északi részén. A szomszédos települések: északkelet felől Sumony, délkelet felől Csányoszró, dél felől Kákics, délnyugat felől ímarócsa, északnyugat felől pedig Szentegát. MegközelítéseLegfontosabb közúti megközelítési útvonala az 5806-os út, ezen érhető el Szentlőrinc és Sellye felől is, Sumony, illetve Kákics érintésével. A falu közelében halad el a Sellye–Szentlőrinc-vasútvonal, melynek Okorág-Kárászpuszta megállóhelye a Sumonyra vezető országút és a vasút keresztezésénél található; ugyanott ágazik ki az országútból a ma már csak néhány tucat lakossal rendelkező, korábban jóval népesebb (mintegy másfél kilométer távolságban fekvő, közigazgatásilag Szentegáthoz tartozó) Kárászpusztára vezető mellékút. TörténeteA mai Okorág közigazgatási területe, a környék több településéhez hasonlóan már az ókorban is lakott hely kellett, hogy legyen, erre utalnak a térségből sok helyütt előkerült vaskori, rézkori vagy éppen római kori leletek. A vidék egyik legérdekesebb kincslelete éppen Okorág területén került elő: az ismert leletanyag két ezüstből készült fibulát és három sodrott ezüst karperecet tartalmaz, ezek azonban bizonyára összefüggenek azokkal a 19. század végén ugyanitt talált, hasonló ezüstékszerekkel (fibulákkal és karvédő tekercsekkel), amelyek valószínűleg elrejtett kincsből származhatnak. A kincslelet darabjait közvetlenül arra az időszakra datálják, mielőtt a rómaiak elfoglalták volna ezt a vidéket, tulajdonosuk pedig olyan, a korában jelentős személyiség lehetett, aki már ismerte a latin betűs írást, tekintve, hogy egyes darabokon bevésett latin betűk láthatók.[4] Ugyancsak római eredetűek az említett kincslelet előkerülésének helyétől alig 500 méterre fellelt épület- vagy településnyomok, amikre a ma úgyszintén Okorághoz tartozó, korábban Mónosokor község határában elterülő Köves mezőn találtak rá, és amelyek vagy egy nagyobb kiterjedésű római villa, vagy egy kisebb település nyomai lehetnek, az elszórt tégla- és habarcsnyomokból következtetve; korábbi régészeti irodalom még egy római bronzszobrocskát is említ ugyaninnen.[4] A mai község 1978-ban jött létre, amikor Okorág településhez hozzácsatolták Mónosokor községet is.[5] MónosokorMónosokor évszázadokon keresztül külön település volt Okorágtól kelet-délkeleti irányban. Neve korábbi forrásokból Monos-, Monás- és Malmosokor formában is előkerült, ebből nyilvánvaló, hogy a falunév előtagja minden említett formájában a malom szó tájnyelvi változatát őrzi és egy egykor itt állt, ám már rég elbontott malomra utal, míg a második tag a ma is Okor nevet viselő, itt folyó patak nevére utal.[6] Lakóinak száma 1787-ben még 142, 1934-ben 69 fő volt.[7] Jelenleg Okorág néhány házból álló, csekély lakosságszámú településrésze; itt készült a Mónosokor: Portréfilm egy faluról című dokumentumfilm.[8] KözéletePolgármesterei
NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,6%-a magyarnak, 29,9% cigánynak, 3% horvátnak, 0,6% németnek, 0,6% szlováknak mondta magát (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,1%, református 23,8%, felekezeten kívüli 13,4% (17,1% nem nyilatkozott).[17] 2022-ben a lakosság 95%-a vallotta magát magyarnak, 27,1% cigánynak, 0,7% románnak, 0,7% horvátnak (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 13,6% volt református, 5% római katolikus, 0,7% ortodox, 1,4% egyéb keresztény, 29,3% egyéb katolikus, 15,7% felekezeten kívüli (34,3% nem válaszolt).[18] Nevezetességei
Jegyzetek
Külső hivatkozások |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
