Erdősmecske
Erdősmecske (1948-ig Rácmecske, németül Ratzmetschke, horvátul Mečka[4]) község Baranya vármegyében, a Pécsváradi járásban. FekvéseA Geresdi-dombság és a Keleti-Mecsek között fekszik, Pécsváradtól mintegy 7 kilométerre kelet-északkeletre. A szomszédos települések: észak felől Ófalu, kelet felől Feked, dél felől Geresdlak, délnyugat felől Fazekasboda, nyugat felől Lovászhetény és Apátvarasd, északnyugat felől pedig Mecseknádasd. MegközelítéseA település ma csak közúton érhető el, Pécsvárad és Mohács, illetve az M6-os autópálya véméndi csomópontja felől egyaránt az 5606-os úton. Belterületét ez az út is elkerüli, oda csak az abból észak felé kiágazó 56 106-os számú mellékút vezet be. A 2000-es évekbeli megszüntetéséig érintette a községet a Pécs–Bátaszék-vasútvonal is, melynek egy állomása is volt a határai közt, nem kis részben a falutól délre, már geresdlaki területen létesített gránitbányának köszönhetően. A vasútállomás az 5606-os út közelében létesült, közúti elérését – csakúgy, mint a gránitbányáét is – az 56 306-os számú mellékút biztosította. TörténeteA falu területét már Árpád-kori feljegyzések említik a pécsváradi bencés kolostor birtokai közt, de a 11. század elején még lakatlan. Később magyarokkal települ be, de a török megszállás idején a falu elnéptelenedik. A helyükre szerbek (rácok) költöznek, ezért a település neve egészen 1948-ig Rácmecske volt. Valójában a lakosság összetétele már jóval korábban jelentősen átalakult. A törökök kiűzése után a falu egyik részébe fuldai németek települtek. 1766-ban a németek építették itt az első templomot, ennek helyén áll az 1813-ban épült késő barokk templom, amelyet a Kisboldogasszonynak szenteltek. A 19. században a szerb lakosság elfogyott, csak kis templomuk maradt utánuk. A második világháborút követő időszak azonban újabb, tragikus változást hozott. A falu szinte minden német lakosát kitelepítették, a statisztikák szerint 250 embert.[5] A helyükre székely családok költöztek. A kitelepített németek közül ma sokan visszajárnak ide, több épületet megvásároltak ott, ahol valamikor saját házukat vették el tőlük kártérítés nélkül. 2001-ben lakosságának 21,2%-a vallotta magát német nemzetiségűnek. A falu október harmadik vasárnapján rendezi Lukács-napi búcsúját, egyidőben a Pécsváradi Leányvásárral. Az innen elszármazottak kétévente egyszer találkoznak. KözéletePolgármesterei
A településen 2012. április 22-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[12] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[15] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[12] NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 1949 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,9%-a magyarnak, 0,5% bolgárnak, 0,5% cigánynak, 32,5% németnek, 0,3% szlováknak mondta magát (1,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80,2%, református 2,6%, evangélikus 1,3%, felekezeten kívüli 7% (8,8% nem nyilatkozott).[16] 2022-ben a lakosság 89,8%-a vallotta magát magyarnak, 28,6% németnek, 0,7% cigánynak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,1% volt római katolikus, 1,3% református, 0,3% evangélikus, 0,7% egyéb keresztény, 2% egyéb katolikus, 14,8% felekezeten kívüli (35,9% nem válaszolt).[17] NevezetességeiErdősmecske környéke az ország kevés számú gránitlelőhelyeinek egyike. Korábban a kőzetet a településtől délre fekvő bányában fejtették ki, majd vasúton szállították tovább Pécs illetve Bátaszék felé. A település közelében, egy erdőben található a Dérvölgyi-forrás.[18] Híres emberek
Jegyzetek
További információk
|
Portal di Ensiklopedia Dunia