|
Tésenfa
Tésenfa (régi magyar nevén: Tésönfa vagy Tésömfa[3]) község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban. FekvéseA horvát határ és a Dráva mellett (a folyótól mintegy 2,5 kilométerre), a Fekete-víz közvetlen közelében helyezkedik el. A szomszédos települések: északkelet felől Drávacsepely, kelet felől Drávacsehi, nyugat felől Szaporca, északnyugat felől pedig Kémes; dél felől a legközelebbi település a horvátországi Alsómiholjác. A településre parasztházainak egyszerűsége a legjellemzőbb. MegközelítéseZsáktelepülés, csak a Harkány-Sellye-Darány közt húzódó 5804-es útról Kémes központjában letérve érhető el, Szaporcán keresztül, az 58 126-os számú mellékúton. TörténeteMár az őskorban is lakott település volt. A római hódoltság időszakából egy Constantinus rézérme került elő. Egy 1346. évi okmányban Tesenfolwa, később Thesenfalua, Thesen falwa alakban írva említik. A színmagyar települést – szerencsés kivételként – sikerült megőrizni a török uralom időszakában is. Egy 1696-ból származó feljegyzés szerint Tésenfa Zrínyi Miklós gróf birtoka volt, majd a földesúr gróf Batthyány Antal kezébe került. A világháborúk pusztításai, de a gyakori gazdacsere sem kívánt súlyos áldozatot a falutól, a második világháború utáni szövetkezesítés miatt sokan elvándoroltak a településről. A kilencvenes évektől kezdve fokozatosan növekedett a bevándorlók száma, napjainkban csekély a fiatalkorúak aránya a népességen belül. Az átlagéletkor fokozatosan a népes időskorúak felé tolódott el. KözéletePolgármesterei
A településen 2006. január 29-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[8] mert az előző faluvezető – bűncselekmény miatt – elvesztette a választójogát.[14] Ifj. Knapp Ferencet ugyanis a bíróság 2005 szeptemberben jogerősen letöltendő szabadságvesztéssel sújtotta és eltiltotta a közügyektől, erdők eladása kapcsán társtettesként, jelentős értékre elkövetett csalás miatt.[15] A polgármesteri posztért aránylag nagy számú, összesen 7 jelölt indult. NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 4,7% cigánynak, 0,5% horvátnak, 0,5% németnek, 0,5% románnak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,9%, református 23,8%, felekezeten kívüli 5,2% (2,1% nem nyilatkozott).[16] 2022-ben a lakosság 96,3%-a vallotta magát magyarnak, 16,1% cigánynak, 1,2% horvátnak, 0,6% németnek, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 56,5% volt római katolikus, 14,9% református, 0,6% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 2,5% egyéb katolikus, 11,2% felekezeten kívüli (11,8% nem válaszolt).[17] Nevezetességei
Jegyzetek
Külső hivatkozásokKapcsolódó szócikkek |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
