Csonkamindszent
Csonkamindszent község Baranya vármegyében, a Szentlőrinci járásban. FekvéseSzigetvártól keletre fekszik, közvetlenül Szentlőrinc északnyugati szomszédságában. A további szomszédos települések: északkelet felől Helesfa, délnyugat felől Kacsóta, északnyugat felől pedig Dinnyeberki. MegközelítéseKözigazgatási területének déli szélén elhalad a 6-os főút jelenlegi és régi nyomvonala is [utóbbi ma alsóbbrendű mellékútként számozódik, 5811-es útszámmal], belterülete azonban csak egy jó másfél kilométeres letéréssel érhető el, a 66 111-es számú mellékúton. Vasútvonal nem érinti (bár a községhatára közelében halad el a Budapest–Pécs-vasútvonal és a Murakeresztúr–Szentlőrinc-vasútvonal nyomvonala is), a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség Szentlőrinc vasútállomás, mintegy 4 kilométerre délkeletre. TörténeteAz Árpád-kori településnek már 1183-ban említették az oklevelek az Okor vize melletti, Mindenszentekről elnevezett monostorát, Okur alakban írva. A monostor kegyura az oklevél szerint a Szalók nemzetségből (Györffy György szerint inkább a Kán nemzetségből való Baya volt, mivel a Baya személynév inkább a Kán nemzetségre volt jellemző). 1181 előtt a Szák nemzetségbeli Pál a monostornak adományozta Töttös (Szentegyed) föld felét. Az apátságnak volt birtoka még Sámod mellett, Kisszentmárton területén, Gyürü földtől keletre a mai Csonkamindszent területén is, ahol a monostor is állt. 1333-ban a monostor apátja egy fertó pápai tizedet fizetett. A tizedlajstromban Boldogasszonyfa mellett sorolták fel, tehát Boldogasszonyfa Csonkamindszent mellett feküdt, ahol a kápolnától délnyugatra eső telken 1957-ben a lakosság még a kolostorépület alapfalairól is tudott. A települést 1554-ben említették először a mai „Csonkamindszent” nevén, nevét akkor Chonta Mindzenth-nek írták. Az ősi magyar falu előző neve Okor-, vagy Okormindszent volt. Határában az Árpád-korban álló bencés apátság a török hódoltság alatt pusztult el. KözéletePolgármesterei
NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,1%-a magyarnak, 7,3% cigánynak, 0,6% horvátnak, 0,6% németnek mondta magát (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,4%, református 4,2%, felekezeten kívüli 26,7% (12,7% nem nyilatkozott).[11] 2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 5,5% cigánynak, 1,1% németnek, 0,5% ruszinnak, 0,5% horvátnak, 3,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,6% volt római katolikus, 4,9% református, 0,5% görög katolikus, 2,2% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 22,5% felekezeten kívüli (22,5% nem válaszolt).[12] Nevezetességei
Források
Jegyzetek
További információkCsonkamindszent Önkormányzatának honlapja Kapcsolódó szócikkek |
Portal di Ensiklopedia Dunia