|
Vásárosdombó
 Vásárosdombó (horvátul: Dubovac[3]) község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban. FekvéseA vármegye északi szélén, a Baranya-csatorna mellett helyezkedik el; a település nagyobb része a csatorna bal oldalán fekszik, egy kisebb, Ódombó nevű része a jobb oldalon terül el. Külterületi településrésze Melegoldal, mely a központtól mintegy 2 kilométerre fekszik északkeleti irányban. A 2011-es adatok szerint Melegoldal lakatlan, 12 nem lakott üdülő alkotja.[4] Melegoldalra egy földút vezet Vásárosdombóról. MegközelítéseA település a Dombóvár-Sásd közti 611-es főút mentén fekszik, ezen érhető el a 61-es és 66-os főutak felől is. Elérhető a község Komló irányából is, a 6546-os úton, amely a központban csatlakozik bele a 611-es főútba, mintegy 16 kilométer megtétele után. A környező kisebb települések közül Vásárosdombó déli széle felől érhető el Tarrós, a 65 178-as számú mellékúton. Ugyancsak áthalad a településen a Budapest–Pécs-vasútvonal és a Godisa–Komló-vasútvonal közös szakasza, amelynek egy megállási pontja van itt, Vásárosdombó vasútállomás, a település keleti szélén, a vasút és a 6546-os út keresztezésének északi oldalán.[5] TörténeteAz Árpád-korban már lakott települést 1313-ban említették először az oklevelek, mely ekkor János mester birtoka volt, aki Tolna és Somogy vármegye főispánja is volt. A 15. században a Dombói (Dombay) család. Dombay Miklós birtoka, és vásártartási joggal is rendelkező mezőváros volt. A török időkben végzett népszámlálás 1554-es adatai szerint csak 10 ház állt a településen. A település csak a két világháború közötti időkben kezdett fejlődésnek indulni. Vásárosdombó a 20. század elején Baranya vármegye Hegyháti járásához tartozott. Az 1910-es népszámláláskor 834 lakosa volt, ebből 825 magyar, 6 német, melyből 823 római katolikus, 6 evangélikus volt. A 2001-es népszámláláskor 1151 lakosa volt, 2008. január 1-jén pedig 1159-en éltek a településen. KözéletePolgármesterei
NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,8%-a magyarnak, 6,8% cigánynak, 1,8% németnek mondta magát (4,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,6%, református 2,8%, evangélikus 2%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 13,4% (10% nem nyilatkozott).[14] 2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 12,8% cigánynak, 0,3% németnek, 1,9% románnak, 0,3% ukránnak, 0,2% románnak, 0,1% lengyelnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 57,3% volt római katolikus, 1,9% református, 1,8% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 10,3% felekezeten kívüli (25,3% nem válaszolt).[15] Nevezetességei
Források
Jegyzetek
Külső hivatkozások
Kapcsolódó szócikkek |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
