Szentdénes
Szentdénes (horvátul: Sedijanaš[3]) község Baranya vármegyében, a Szentlőrinci járásban. A falu neve 1949 előtt Szentdienes volt. FekvéseSzigetvártól délkeletre, a legközelebbi várostól, Szentlőrinctől mintegy 9 kilométerre délnyugatra található. A szomszédos települések: északkelet felől Kacsóta, kelet felől Királyegyháza, dél felől Sumony, nyugat felől Rózsafa, északnyugat felől pedig Nagypeterd. MegközelítéseLegfontosabb közúti megközelítési útvonala az ország távolabbi részei felől a 6-os főút, mely a községtől mintegy 3 kilométerre északra húzódik. Központján azonban csak au 5807-es út húzódik végig, ez köti össze északi irányban a 6-os főúttal, déli irányban pedig Sumony térségével. Vasútvonal nem érinti, dacára annak, hogy a Gyékényes–Pécs-vasútvonalnak van a község nevét viselő megállási pontja. Szentdénes megállóhely azonban a belterülettől majdnem 3 kilométerre északra található, az 5807-es út vasúti keresztezésének nyugati oldalán, közigazgatásilag Nagypeterd határai között. TörténeteSzentdienes (S.Dionysiusm Teleki) nevét az oklevelek 1287-ben Telwky néven említették. A fennmaradt hagyományok szerint a tatárjárás alatt a somogyvári apátságból kimentett Párizsi Szent Dénest ábrázoló képet itt rejtették el a bencés szerzetesek, és később a kép a településen maradt, és ez lett a falu védőszentje és neve is. Az Okor melléki Teleki és a Szent Dienes egyház körül létesült falu 1287-ben mint két település szerepelt. Ekkor Teleki Demeter , rokona, Szentdienesi Egyed engedélyével eladta Gyűrű földet. 1285-ben egyedi nemesek, a környékbeli Teleki nemesek pedig 1330-ban szerepeltek megyei tanúk között. A Szent Dienes-egyházzal rendelkező falu a pápai tizedlajstromban is két néven; hol Teleki, hol pedig Szentdienes néven volt írva, amiből a két település egymásmellettiségére vagy egybeolvadására lehet következtetni. 1335-ben papja 5 báni pápai tizedet fizetett. A török uralom alatt sem néptelenedett el a falu teljesen, lakói ekkor is magyarok voltak. KözéletePolgármesterei
NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 6% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,7% lengyelnek mondta magát (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,5%, református 4,3%, felekezeten kívüli 7,9% (16,2% nem nyilatkozott).[12] 2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 14,2% cigánynak, 0,9% szlovénnek, 0,6% ukránnak, 0,6% románnak, 0,3% szlováknak, 0,3% németnek, 0,3% lengyelnek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44% volt római katolikus, 5,8% református, 0,9% görög katolikus, 0,6% ortodox, 1,2% egyéb keresztény, 2,2% egyéb katolikus, 18,5% felekezeten kívüli (26,8% nem válaszolt).[13] Nevezetességei
Ismert személyek
Jegyzetek
Külső hivatkozásokKapcsolódó szócikkek |
Portal di Ensiklopedia Dunia