|
Fazekasboda
Fazekasboda (németül: Boden, horvátul: Bodica[3]) község Baranya vármegyében, a Pécsváradi járásban. FekvésePécsváradtól délkeletre fekszik, a Geresdi-dombság nyugati lábainál. A szomszédos települések: észak felől Lovászhetény, északkelet felől Erdősmecske, kelet felől Geresdlak, dél felől Kékesd, délnyugat felől Erzsébet, északnyugat felől pedig Nagypall (Lovászheténnyel, Erdősmecskével és Erzsébettel nincs közvetlen közúti kapcsolata). MegközelítéseA településen végighúzódik, annak főutcájaként a Mohácstól Pécsváradig vezető 5607-es út, ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala mindkét végponti város irányából. Északi határszélét egy rövid szakaszon érinti a Pécs–Bátaszék-vasútvonal, de a vasútnak sosem volt megállási pontja a község területén. Nevének eredeteNevének Fazekas előtagja a falu fazekas hagyományaira, boda utótagja a régi buda=kemence szó boda nevű változatából ered. Egy másik változat szerint utótagját szláv szónak tartják. TörténeteA település és környéke már a rézkorban lakott volt. A település határában rézkori, római és avar kori leletek kerültek napfényre: Itt feltételezik a Gurumba nevű római őrhelyet is. A mai falutól északkeletre a Gemeindegipfelnek nevezett helyen állhatott a mai falu őse, ahol a régészeti feltárásokkor avar korból való építőkemencéket tártak fel, amiből következtethetünk az egykor itt élt népek fazekas tevékenységére. A településen át húzódott egykor a Pécsről Bátaszék felé tartó főközlekedési út is. Fazekasbodát az oklevelekben 1220-ban említették először egy apátsági alapítólevélben, mely szerint a falu Szent István király idején a pécsváradi bencések tulajdona volt. Később az 1232 előtti időkben királyi birtok volt. 1232-ben II. András király a pécsváradi apátságnak adományozta. Nevét ekkor Nagh Boda néven említették. A 15. században a pécsi kispréposté volt. A török hódoltság alatt nem néptelenedett el teljesen, a faluban még élt néhány család. A török felszabadító háborúk alatt azonban a falu a hadi felvonulások útjába esett, és teljesen elnéptelenedett. 1720 táján azonban - a fennmaradt hagyományok szerint - Fuldából érkezett német telepesekkel népesítették újra. 1778-ban Mária Terézia uralkodásának végén - a pécsváradi uradalommal együtt - a település az egyetemi alapé lett. 2001-ben lakosságának 13,6%-a német nemzetiségűnek vallotta magát. KözéletePolgármesterei
A településen 2022. július 3-án időközi polgármester választást kellett tartani, mert a 2019-ben megválasztott Weisz Nándorné 2021. július 30-án elhunyt.[13] (A két dátum közti aránylag hosszú időtartamot a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások indokolták, mivel a járványhelyzet fennállása alatt Magyarországon nem lehetett választást kitűzni.) NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,9%-a magyarnak, 2,9% cigánynak, 19,6% németnek, 0,5% szerbnek mondta magát (17,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,9%, református 2%, felekezeten kívüli 13,7% (29,4% nem nyilatkozott).[14] 2022-ben a lakosság 84,1%-a vallotta magát magyarnak, 41,2% németnek, 1,6% cigánynak, 0,5% lengyelnek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,6% volt római katolikus, 3,3% református, 1,6% evangélikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 14,8% felekezeten kívüli (50,5% nem válaszolt).[15] Nevezetességei
Jegyzetek
Külső hivatkozásokKapcsolódó szócikkek |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
