Ózdfalu
Ózdfalu község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban. FekvéseAz Ormánság északi részén fekszik, Pécs és Vajszló között nagyjából félúton. MegközelítéseCsak közúton közelíthető meg, Bogádmindszent központján keresztül, az 5801-es út és az 5815-ös út keresztezésétől kiágazó 58 149-es számú mellékúton. Kisasszonyfa felől 2022 óta műúton is érhető el. TörténeteÍrott dokumentum először 1296-ban említi a nevét, Owzd alakban. 1296-ban Ózdi Pál nemes a boszniai háborúban foglyul ejtett szolganőjének fiát, Balázst, 1 M-ért felszabadította. 1332-ben papja 15 báni pápai tizedet fizetett. A falu a székesfehérvári főesperességhez tartozott. 1561-ben Szigetvár várához tartozott, annak adólajstromában szerepel a neve. A török időkben is folyamatosan magyarok lakta hely volt. Az 1907-es magyarországi helységnévrendezés során – mivel az országban két Ózd nevű település is volt – az ormánsági Ózd neve a falu toldalékkal egészült ki, és a Borsod vármegyei maradt simán Ózd. KözéletePolgármesterei
A településen 2017. szeptember 3-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[10] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de négy jelölt közül csak a második helyet érte el.[10] Népesség1938-ban a községnek 394 lakosa volt, valamennyien magyarok és római katolikus vallásúak. Az 1950-es évektől Ózdfalu népessége fogyni kezdett; napjainkban alig 180 lelket számlál. A lakosság apadását több tényező együttes hatása eredményezte, így például a háztáji gazdálkodás beszűkülése és a városi munkahelyek vonzereje. A fiatalok elvándorlása nemcsak a születések számának csökkenését vonta maga után, de szükségessé tette a közoktatás és az egészségügy reformját is. Ezen a területen a központi szerepet a szomszédos Bogádmindszent vette át. Az utóbbi évtizedben – a pályázati lehetőségeknek köszönhetően – számottevő infrastrukturális fejlesztés valósult meg a községben. Emellett azonban továbbra sem törpülnek el a munkanélküliségből fakadó gazdasági-társadalmi problémák. A település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 52,1% cigánynak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 84,8%, református 4,2%, felekezeten kívüli 5,5% (5,5% nem nyilatkozott).[14] 2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 16,7% cigánynak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 61,6% volt római katolikus, 8% református, 15,2% felekezeten kívüli (15,2% nem válaszolt).[15] Nevezetességei
PartnerkapcsolatForrások
Külső hivatkozásokJegyzetek
|
Portal di Ensiklopedia Dunia