hu Zbjeg

	Zbjeg
	A Szent György templom.
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Bród-Szávamente
Község	Bebrina
Jogállás	falu
Irányítószám	35254
Körzethívószám	(+385) 35
	Népesség
Teljes népesség	362 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	86 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 04′ 23″, k. h. 17° 54′ 07″45.073000°N 17.902000°EKoordináták: é. sz. 45° 04′ 23″, k. h. 17° 54′ 07″45.073000°N 17.902000°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Zbjeg témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Zbjeg falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Bebrinához tartozik.

Fekvése

Bródtól légvonalban 12, közúton 14 km-re délnyugatra, Pozsegától légvonalban 33, közúton 48 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 8 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén, a Szávamenti-síkságon, a Matnik-patak partján fekszik.

Története

A régészeti leletek alapján itt már a történelem előtti időben is éltek emberek. Ezt bizonyítják az „Ada” és a „Trebnja” lelőhely ősi leletei, de előkerültek itt ókori leletek is, bár lelőhelyük már feledésbe merült.

A térség török uralom alól 1691-ben szabadult fel és a település röviddel ezután keletkezhetett Boszniából érkezett katolikus horvátok betelepülésével. A falu neve menedékhelyet jelent. Első lakói talán a törökök üldözése elől menekülhettek és itt a Száva mocsaras, erdős árterületén találtak menedéket. Az 1698-as kamarai összeírásban „Zbiegh” néven hajdútelepülésként szerepel a szlavóniai települések között.^[2] Az 1730-as egyházi vizitáció jelentésében már 30 házzal és egy Szent György tiszteletére szentelt fakápolnával szerepel. Ezután a Száva boszniai oldaláról újabb katolikus családok települtek be. 1746-ban 35 házában, 42 családban 240 katolikus lakos élt. 1760-ban 47 házában 72 családban 385 lakosa volt.^[3] A katonai közigazgatás megszervezése után a bródi határőrezredhez tartozott.

Az első katonai felmérés térképén „Sbieg” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Zbieg” néven szerepel.^[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Zbig” néven 82 házzal, 391 katolikus és 21 ortodox vallású lakossal találjuk.^[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. A 20. század elején a jobb megélhetés reményében jelentős számú görög katolikus vallású ruszin lakosság telepedett itt le.

A településnek 1857-ben 380, 1910-ben 378 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 75%-a horvát, 16%-a ruszin, 5%-a magyar, 4%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 427 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása^[6]^[7]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
380	381	330	319	327	378	348	372	405	344	449	468	453	450	510	427

Gazdaság

A lakosság hagyományosan mezőgazdasággal, állattartással foglalkozik, de sokan járnak dolgozni a közeli Bród városába is.

Nevezetességei

Szent György tiszteletére szentelt római katolikus temploma a šumećei plébánia filiája.

Oktatás

A településen ma a bebrinai Antun Matija Reljković elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.

Sport

Az NK „Gaj” Zbjeg labdarúgóklub a megyei 3.liga középső csoportjában szerepel.

Egyesületek

Zbježanska udruga mladih – ifjúsági egyesület

Jegyzetek

Források

További információk

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
Az elemi iskola honlapja (horvátul)
A község kulturális emlékei (horvátul)

Horvátország-portál
Földrajzportál

[8fac4460c3a42d9fc461f4e7beb489b5c4123c76-1] Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.

[2] Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 182. oldal.

[3] Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.

[Lipszky-4] Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 756. o.

[5] Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 146. o.

[6] - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.

[7] ttp://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

Zbjeg