Šušnjevci

Šušnjevci
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Bród-Szávamente
Község	Bukolya
Jogállás	falu
Irányítószám	35211
Körzethívószám	(+385) 35
Népesség
Teljes népesség	207 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	160 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 12′ 32″, k. h. 18° 06′ 14″45.209, 18.104Koordináták: é. sz. 45° 12′ 32″, k. h. 18° 06′ 14″45.209, 18.104
Sablon Wikidata Segítség

Šušnjevci falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Bukolyához tartozik.

Fekvése

Bród központjától légvonalban 9, közúton 15 km-re északkeletre, községközpontjáról légvonalban 4, közúton 9 km-re északra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység déli lejtőin fekszik.

Története

A település neve a „šušanj” (avar) főnévből származik. 1464-ben „Swsnewchy” alakban említik a grabarjai Beriszlók zálogbirtokai között.[2] Lakossága a török megszállás után is helyben maradt, de melléjük a törökök segédcsapataiként pravoszláv vlachok érkeztek. A török kiűzése során a lakosság is eltávozott és a falu puszta maradt. Ezután Boszniából katolikus horvát menekültek telepedtek itt le. [3] 1698-ban „Susnyevczy” néven hajdútelepülésként szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[4] 1730-ban az egyházi vizitáció jegyzőkönyve 11 katolikus és 13 pravoszláv házzal és Szent Lőrincnek szentelt kápolnával említi. Az 1734-es feljegyzésben a falu végén említenek egy Szent Mihálynak szentelt régi falazott templomot, melynek falai és tetőzete rossz állapotban van. 1746-ban 4 katolikus ház és a Szent Anna kápolna állt a településen. 1758-ban részletes leírást adnak a Szent Mihály templomról. A kőből és részben fából épített templom 20 méter hosszú és 4 méter széles volt. Deszkából épített kórusa és Szent Mihály oltárképe mellett egy Szűz Mária szobra is volt. Torony nélkül állt és körülötte volt a falu temetője, ahova több környékbeli falu lakossága is temetkezett. 1760-ban az egyházi vizitáció 10 házat számlált itt 10 családdal és 61 katolikus lakossal. A pravoszlávok 9 házban laktak.[3] A katonai határörvidékek megszervezése után a bródi határőrezredhez tartozott.

Az első katonai felmérés térképén „Schussnievcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sussnyevcze” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Sushnyevcze” néven 50 házzal, 126 katolikus és 129 ortodox vallású lakossal találjuk.[6] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 230, 1910-ben 398 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 45%-a szerb, 39%-a horvát, 13%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 49%-a horvát, 33%-a szerb, 17%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 258 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[7][8]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
230	224	242	340	343	398	383	391	568	422	352	311	275	239	266	258

Nevezetességei

Szent Mihály tiszteletére szentelt római katolikus templom a falu központjában az azonos nevű téren áll, a trnjani plébánia filiája. A történeti adatok arra utalnak, hogy a régi šušnjevci templomot 1414-ben kezdték építeni, egy régebbi templom romjain, amelyet Szent Mártonnak szenteltek. A templom a helyi temetőben állt. Egy 1623-as feljegyzés szerint az akkori egyházközséget a velikei kolostor ferences szerzetesei irányították. Mivel közben a falu közepén a Szent Márk kápolna is felépült a régi plébániatemplomot fokozatosan és egyre inkább elhanyagolták. Az idő múlásával a templom további károkat szenvedett. A törökök is rombolták, majd értékes berendezését és harangját Vrhovinába, a mai trnjani plébániatemplomba vitték át. Végül, miután 1851-ben használatát felfüggesztették, a templomot 1922-ben bezárták.

A mai templomépületet 1926-ban építtették fel egy üres telekre, 60 m2-es alapterülettel. Égetett téglából épült, különálló épületként, a homlokzat egyszerű kialakításával, az akkori idők szellemében építve. Téglalap alakú, egyhajós templom, félköríves szentéllyel, az épület szélességénél kissé szűkebb átmérővel. Az épület északkeleti részén egy téglalap alakú sekrestye található. A templomnak egy négyszögletes alakú harangtornya van, amelyet három oldalról kisebb téglalap alakú, félköríves záródású ablaknyílások tagolnak. A tornyot piramis alakú toronysikak fedi.

Oktatás

A településen a bródi „Bogoslav Šulek” alapiskola négy osztályos területi iskolája működik.

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
3. Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
4. Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 144. oldal.
5. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 615. o.
6. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 145. o.
7. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
8. https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html

Források

• A község honlapja (horvátul)
• Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
• A község kulturális emlékei (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Bród turisztikai irodájának honlapja (horvátul)