Novo Topolje
Novo Topolje falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Donji Andrijevcihez tartozik. FekvéseBród központjától légvonalban 20, közúton 25 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 7 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység déli lejtőin, a Beravac-patak partján fekszik. TörténeteA régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskorban is lakott volt. A Staro Topoljéra vezető út mellett több történelem előtti régészeti lelőhely (Luk greda, Vrcazići) is található. Ez a terület a középkorban Névna várának tartozéka volt, egyházilag pedig a garcsini plébániához tartozott. Középkori létezésének azonban írásos nyoma nincs, bár a falutól délre, a Staro Topoljéra menő út mentén középkori leleteket is találtak. A település csak 1761-ben, a garcsini plébániáról szóló egyházi jelentésben tűnik fel először „Gornie Topolie” néven 18, pravoszlávok lakta házzal. A 1775-ös jelentésben már „Novo Topolije” néven 45 pravoszláv házzal szerepel.[2] A katonai igazgatás bevezetése után a bródi határőrezredhez tartozott. Az első katonai felmérés térképén „Neu Topolie” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Topolye (Nove)” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Topolye (Nove)” néven 60 házzal, 4 katolikus és 361 ortodox vallású lakossal találjuk.[4] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. A 19. század végén és a 20. század elején Likából, a Hegyvidékről, Boszniából és Dalmáciából katolikus horvátok, a monarchia más részeiről pedig németek, magyarok és ruszinok vándoroltak be. A településnek 1857-ben 246, 1910-ben 382 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 81%-a szerb, 9%-a horvát, 3-3%-a német és magyar, 2%-a ruszin anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 85%-a szerb, 4%-a jugoszláv, 3%-a ruszin nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 155 lakosa volt. Lakossága
Jegyzetek
Források
További információk
|
Portal di Ensiklopedia Dunia