Orubica

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Orubica (egyértelműsítő lap).

Orubica
A Szent Illés plébániatemplom.
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Bród-Szávamente
Község	Davor
Jogállás	falu
Irányítószám	35424
Körzethívószám	(+385) 35
Népesség
Teljes népesség	504 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	91 m
Terület	29,46 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 08′, k. h. 17° 27′45.13333333, 17.45Koordináták: é. sz. 45° 08′, k. h. 17° 27′45.13333333, 17.45
A Wikimédia Commons tartalmaz Orubica témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Orubica falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Davorhoz tartozik.

Fekvése

Bródtól légvonalban 43, közúton 61 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 26, közúton 46 km-re délnyugatra, községközpontjától 6 km-re északnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Száva bal partján fekszik.

Története

A település neve 1339-ben bukkan fel először szapolyai nemesekkel kapcsolatban, aki egy bizonyos Demeter nevű orubicai nemes fiai voltak. A bosna srebrenai ferences rendtartomány első leírásakor szintén említik Orubicát, ahol visokai ferences atyák szolgáltak. [2] A térséget 1536-ban szállta meg a török. Orubica a török uralom alatt is a nagyobb telelpülések közé tartozott. Tomo Ivković szkardonai és boszniai püspök 1626 és 1630 között 200 katolikus hívőt bérmált itt meg. [2] 1638. július 10-én Jeronim Lučić püspök és 8 ferences rendtársa 436 főt bérmált meg a településen. Mivel akkoriban a Száva és az Orbász közötti terület nyugati részén nem volt katolikus templom a plébánia területe a Száva mindkét partjára kiterjedt. [2] 1672. március 28-án Nikola Ogramić az 1715 hívőből 1308-at bérmált. A plébániának nem volt temploma, sem plébániaháza, így a püspökök és a ferences atyák a katolikusok házaiban szálltak meg. [2]

1698-ban a kamarai összeírásban nem szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések között. [3] Az egyházi vizitáció szerint 1730-ban már állt Szent Illés tiszteletére szentelt, fából, cölöpökre épített plébániatemploma és Szent Rókus temetőkápolnája. Plébánosa Augustin Spaić az ógradiskai ferences kolostor szerzetese volt. 1734-ben említik fából épített plébániaházát. 1746-ban 103 háza, 126 családja és 545 lakosa volt. 1758-ban új templomot építettek a faluban, mely a Száva áradásai miatt egy méter magas cölöpökön állt. Hosszúsága 16, szélessége 5 méter volt. A bejárata előtt kis harangtorony állt. 1760-ban Orubicán 108 ház állt 206 családdal és 925 katolikus lakossal. 1769-ben 106 háza, 221 családja és 942 lakosa volt. [2]

Az első katonai felmérés térképén „Orobicza” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Orubicza” néven szerepel. [4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Orubicza” néven 260 házzal, 1296 katolikus és 5 ortodox vallású lakossal találjuk. [5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 1376, 1910-ben 1450 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 1993-ban Davor község része lett. 2011-ben 633 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, állattartással, halászattal foglalkoztak.

Lakossága

Lakosság változása[6][7]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
1.376	1.455	1.251	1.404	1.328	1.450	1.365	1.380	1.481	1.501	1.339	1.218	986	855	746	633

Nevezetességei

Szent Illés próféta tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1829-ben épült a régi templom helyén.

Gazdaság

A helyi gazdaság alapját hagyományosan a mezőgazdaság, az állattartás és a halászat képezi.

Kultúra

A helyi kulturális élet szervezője a KUU „Fra Marijan Lanosović“ kulturális és művészeti egyesület. Az ifjúsági klub 2009 óta működik. Kezdetben 60 tagot számlált, azóta a létszáma évről évre nő.

Oktatás

Az első német nyelvű iskola a katonai igazgatás irányításával 1774-ben nyílt meg a településen. A mai általános iskola a neves ferences író és nyelvtudós, Marijan Lanosović nevét viseli, aki 1742-ben Orubicán született.

Sport

Az NK SOKO Orubica labdarúgóklubot 1970-ben alapították.

Egyesületek

A település önkéntes tűzoltóegyletét 1928-ban alapították.

Híres emberek

Itt született 1742. június 12-én Marijan Lanosović ferences író és nyelvtudós.

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
3. Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása.
4. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 483. o.
5. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 161. o.
6. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
7. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

• A község hivatalos oldala (horvátul)
• A plébánia honlapja (horvátul)
• Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)