Gornji Lipovac (Újkapela)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Gornji Lipovac (egyértelműsítő lap).

Gornji Lipovac
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Bród-Szávamente
Község	Újkapela
Jogállás	falu
Irányítószám	35410
Körzethívószám	(+385) 35
Népesség
Teljes népesség	59 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	170 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 15′ 21″, k. h. 17° 39′ 52″45.255833333333, 17.664444444444Koordináták: é. sz. 45° 15′ 21″, k. h. 17° 39′ 52″45.255833333333, 17.664444444444
Sablon Wikidata Segítség

Gornji Lipovac falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Újkapelához tartozik.

Fekvése

Bródtól légvonalban 29, közúton 40 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 8, közúton 17 km-re délre, községközpontjától 7 km-re északra, Nyugat-Szlavóniában, a Pozsegai-hegység déli lejtőin, a Brajnovac-patak mentén fekszik.

Története

Lipovac település már a középkorban is létezett. 1444-ben „Lypoucz” alakban szerepel Pozsega várának tartozékai között.[2] 1536 körül szállta meg a török, de továbbra is lakott település maradt. Szent Lukács templomát már 1660-ban említik.[3] 1698-ban a kamarai összeírásban „Lypovacz” néven Orbova keleti szomszédjaként találjuk a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések között.[4] A korabeli dokumentumokban egységes településként szerepel, amely azonban 11 településrészből állt. A település központja a mai Srednji Lipovac területén volt.

Gornji Lipovac neve régen Matićevac volt. 1758-ban a dombon álló Szent Jeromos kápolnáját említik. 1761-ben a kápolna titulusa már Szent András. 1760-ban 17 házban, 33 családban, 169 lakos élt itt. 1765-ben szegényes, fából épült Szent András kápolnájáról írnak. 1769-ben katolikus plébániát alapítottak a településen, melyhez Pavlovci, Ókapela, Srednji Lipovac Komornica és Škrabutnik települések tartoztak. A Szentháromság tiszteletére szentelt temploma 1837-ben épült.[3]

Az első katonai felmérés térképén „Ober Lipovacz” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Lipovacz (Gorni)” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Lipovacz (Gorni)” néven 44 házzal, 244 katolikus vallású lakossal találjuk.[6] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 227, 1910-ben 543 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 98%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakossága horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 88 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[7][8]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
227	409	407	459	475	543	555	573	334	326	310	286	208	152	132	88

Nevezetességei

A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1837-ben épült.

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
3. Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
4. Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása. 217. old.
5. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 382. o.
6. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 160. o.
7. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
8. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

• A község hivatalos oldala (horvátul)
• Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)