Sredanci

Sredanci
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Bród-Szávamente
Község	Donji Andrijevci
Jogállás	falu
Irányítószám	35215
Körzethívószám	(+385) 35
Népesség
Teljes népesség	268 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	85 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 09′ 18″, k. h. 18° 17′ 06″45.155, 18.285Koordináták: é. sz. 45° 09′ 18″, k. h. 18° 17′ 06″45.155, 18.285
Sablon Wikidata Segítség

Sredanci falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Donji Andrijevcihez tartozik.

Fekvése

Bród központjától légvonalban 20, közúton 26 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 5 km-re délnyugatra, Szlavónia középső részén, a Biđ-csatorna és az A3-as, Zágráb-Lipovac autópálya között fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már ősidők óta lakott volt. A Zágráb-Lipovac autópálya építését megelőző munkálatok során a falu határában, a „Bebrinska” nevű lelőhelyen[2] történelem előtti és a középkori leletek is előkerültek. Ez a terület a középkorban Névna várának tartozéka volt, egyházilag pedig a garcsini plébániához tartozott. Középkori létezésének azonban írásos nyoma nincs, bár a „Selišta” dűlőnév egykori falu helyét sejteti. Az 1698-as kamarai összeírás lakosság nélkül említi.

Az 1730-as egyházi vizitáció szerint a településnek 30 háza és egy új fakápolnája volt. Az 1746-os vizitáció jelentése szerint 30 házában 119 lakos élt. Szent Rókus kápolnájában 20 férőhely volt. A 18. század közepén a jobb megközelíthetőség miatt már a svilaji plébánia filiája volt. 1760-ban 37 ház állt a településen 51 családdal és 224 lakossal, 1769-ben pedig 40 házában 67 család élt 409 lakossal.[3] A katonai igazgatás bevezetése után a bródi határőrezredhez tartozott.

Az első katonai felmérés térképén „Szredancze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szredancze” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szredancze” néven 76 házzal, 389 katolikus vallású lakossal találjuk.[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 278, 1910-ben 535 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 84%-a horvát, 12%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 322 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[6][7]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
278	415	400	436	483	535	435	495	529	539	497	452	418	381	378	322

Oktatás

A településen a donji andrijevci Viktor Car Emin elemi iskola négyosztályos területi iskolája működik.

Sport

Az ŠD Šokadija Sredanci sportegyesületet 1927-ben alapították

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4835.
3. Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
4. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...658. o.
5. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 146. o.
6. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
7. https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html

Források

• A község honlapja (horvátul)
• Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Az elemi iskola honlapja (horvátul)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Bród turisztikai irodájának honlapja (horvátul)